Egyéb címkéhez tartozó bejegyzések

Ágyúöntő bemutatótermet és néprajzi kiállítást nyitott meg Balog Zoltán

Sárospatakon rekonstruált ágyúöntő-műhelyt, a zempléni városhoz közeli Sárazsadányban pedig néprajzi kiállítást nyitott meg kedden Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Mindkét tárlat abból a félmilliárd forintból valósult meg, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeuma uniós pályázaton nyert. Balog Zoltán Sárospatakon azt mondta: az ágyúöntő-műhely európai kuriózum is, amelyet a restaurátorok, a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei rendkívül nagy hozzáértéssel alakítottak ki. Véleménye szerint a 21. század emberének is kell tudnia, hogy az elődök hogyan öntöttek ágyút, “de még inkább kell tudni, hogy a régiek hogyan harcoltak karddal, ágyúval, és hogyan harcoltak tudománnyal és kultúrával, leginkább a hitükkel”.

A 21. században a magyarságért, a magyar közösségért a kultúrával, a tudománnyal, a hittel kell harcolni – hangsúlyozta Balog Zoltán. A miniszter azt mondta: “a magyar nyelv egy erős vár, sokszor erősebb mint a bástya”. Hozzátette, hogy a sárospataki vár, a sárospataki tudomány és hit mindig erős bástyája volt a magyar nemzetnek. Egyszerre őrzi ez a hely a történelmi viszályok és harcok emlékeit, ezért kellett ágyúöntő-műhely, ugyanakkor az építkezést, a nyugodt időket is jellemzi Sárospatak – vélekedett.

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a korszak legnagyobb ágyúöntető főura volt Magyarországon, a sárospataki műhelyben 1631-től tizenhét éven át százszámra készült bronzágyú.

A Ringer István régész vezetésével 2006 és 2011 között zajló ásatásokon a 400 négyzetméter alapterületű manufaktúra leletanyaga került elő, épségben megmaradt a korábbi olvasztókemencéknél nagyobb hatásfokkal működő lángkemence, amelyre ilyen jó állapotban Európában máshol még nem bukkantak régészek. A majdnem hatéves régészeti munkálatok alatt a kor újkori ágyúöntési technológiájának tárgyai is előkerültek. A több éves régészeti ásatás eredményeként most egy izgalmas kiállítás keretein belül tárják a látogatók elé az akkori technológiát és az ágyúöntés folyamatát.

Sárazsadányban a falusi életmódot rekonstruáló néprajzi kiállítás új tematikában a Zemplént felölelő legnagyobb néprajzi gyűjteményt mutatja be.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

 

Sárospatak, Sárazsadány

Capa-kiállítással zárul az Olasz-Magyar Kulturális Évad

Robert Capa Olaszországban 1943-1944 címmel a világhírű magyar születésű fotográfus Itáliában készült világháborús képeiből nyílik kiállítás péntek este Firenzében az Olasz-Magyar Kulturális Évad záróeseményeként.

A tárlatot megnyitó Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek pénteken telefonon rendkívül sikeresnek értékelte a Martonyi János magyar és Franco Frattini akkori olasz külügyminiszterek által kezdeményezett kulturális évadot.

Több mint száz kiállítás, koncert, konferencia, filmnap, divatbemutató, gasztronómiai és egyéb rendezvény zajlott Olaszország 17 városában, így Rómában, Milánóban, Firenzében, Nápolyban, Palermóban, Bolognában vagy Padovában – emlékeztetett a miniszter, aki a számos magyarországi esemény közül a Szépművészeti Múzeumban február 16-ig látogatható Caravaggiótól Canalettóig című, “világszínvonalú” kiállítást emelte ki.

Balog Zoltán elmondása szerint az évad sikerét jelzi, hogy az olasz szervezők szívesen folytatnák azt, míg a Magyar Turizmus Zrt. számai a siker egy másik aspektusára világítanak rá: az Olaszországból hazánkba érkezett látogatók száma az utóbbi időszakban 10 százalékkal növekedett. A rendezvény Facebook oldalára érkezett kattintások nagy száma azt mutatja, hogy sikerült a fiatalok felé is nyitni – fűzte hozzá.

A firenzei Alinari Nemzeti Fotográfiai Múzeumban – Európa legrégibb ilyen intézményében – Robert Capa 1943 és 1944 között készült 78 képéből nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) válogatásában.

Lengyel Beatrix kurátor, az MNM Történeti Fényképtárának vezetője az anyag 2013. szeptemberi római bemutatásakor az MTI-nek elmondta: a háborús tudósító 1943 júliusától, a szövetségesek szicíliai partraszállásától a salernói második partraszálláson, majd Nápolyon át Montecassinóig és a Róma környéki, 1944 februári anziói partraszállásig örökítette meg az itáliai háborús hónapokat és a lakosság reagálását az eseményekre.

Ezt az anyagot Olaszországban kiállításon 2013 előtt még nem látták – jegyezte meg a kurátor. A kulturális évad adta a lehetőséget, hogy az MNM anyagából az Olaszországban készült háborús fotókat kiválogassák és kiállításon bemutassák.

Balog Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy a Firenzében február 23-ig látható kiállítás iránt több más olasz város, többek között Palermo is érdeklődik.

(Forrás: MTI, Kép: Panoramio)

Karácsonyi üzenet

Amikor az egész világ valahogy azt sugallja nekünk, hogy Karácsony van, tehát “keressünk, várjunk, adjunk, szeressünk, derüljünk, mert ilyenkor mindenki ezt teszi”, akkor valóban felébred még az ellenállókban is valami vágy a többre, a másra, a szépre, a jóra, a Másikra. Az a “Másik” az embernek s az emberiségnek a “Gyermek”, aki kiszolgáltatja magát nekünk. Nem fogadják be, üldözik, halálra keresik, megfeszítik, s mégis győz. Minden gyermek segít megérteni ezt a titkot, ha van bennünk elég figyelem és csönd, amikor feléjük fordulunk.

Áldott és boldog karácsonyt kívánok mindannyiunknak!

Karácsonyi üzenet

Amikor az egész világ valahogy azt sugallja nekünk, hogy Karácsony van, tehát “keressünk, várjunk, adjunk, szeressünk, derüljünk, mert ilyenkor mindenki ezt teszi”, akkor valóban felébred még az ellenállókban is valami vágy a többre, a másra, a szépre, a jóra, a Másikra. Az a “Másik” az embernek s az emberiségnek a “Gyermek”, aki kiszolgáltatja magát nekünk. Nem fogadják be, üldözik, halálra keresik, megfeszítik, s mégis győz. Minden gyermek segít megérteni ezt a titkot, ha van bennünk elég figyelem és csönd, amikor feléjük fordulunk.

Áldott és boldog karácsonyt kívánok mindannyiunknak!

Így nyilatkozzon az ember a 168 órának

Úgy tűnik, a 168 órának hiába nyilatkozik az ember, ők végül úgyis azt írják le, amit le szeretnének – függetlenül attól, hogy mit mondott az interjúalany. A tegnap megjelent lapszámukban a Horthy-szobor avatásáról közöltek riportot, amely kapcsán a múlt héten Balog Zoltánt is megkeresték írásban. A miniszter az összes (szám szerint öt) kérdésre választ adott.

Balog_Zoltán_168óra_HorthyÍme, itt olvasható az összes kérdés és válasz, amelyet a miniszter a sajtófőosztályon keresztül juttatott el az újságíróhoz:

„Tisztelt Sándor Zsuzsa!

(….)

 Kérdéseire Balog Zoltán miniszter úr a következő válaszokat adja:

1. Lelkészként helyesnek tartja-e hogy a református egyház egyik templomában Horthy szobrot avattak fel?

A Magyarországi Református Egyház törvényeinek megfelelően országgyűlési képviselőségem idejére, „lelkészi jellegem” fenntartásával, lelkészi szolgálatomat szüneteltetem. Református emberként viszont nem tartom helyesnek a szoboravatást.

2. Szükségesnek tartaná-e, hogy ebben az ügyben a református és más egyházak vezető megszólaljanak, állást foglaljanak? Vagy ez csak a Hazatérés Templomára tartozik?

Nem kívánok állást foglalni, hogy mivel kapcsolatban formálnak vagy sem véleményt az egyházi vezetők.

3. Kultúráért, oktatásként felelős miniszterként, vezető politikusként egyetért-e a szoboravatással? Nem okoz-e túl nagy belpolitikai és külpolitikai feszültséget?

A szoboravatást nem a  bel-, vagy a külpolitikai botrány okozás szempontjából ítélem meg, azt önmagában is méltatlan cselekedetnek tartom. A provokáció primitívségét mi sem jelzi jobban,mint hogy egy már korábban felavatott szobrot toltak előre most néhány méterrel. 

4. Kívánnak-e a kormány hivatalosan is állást foglalni, vagy egyházi belügynek tekintik a kérdést.

E két kérdés tekintetében ajánlom szíves figyelmébe Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének vasárnap délelőtti közleményét:

„A mai akció a Jobbik politikai provokációja

A belváros polgármestereként a Jobbik politikai provokációjának tartom és elítélem Gyöngyösi Márton mai szoboravató akcióját. Ez a provokatív akció nyilvánvalóan ürügyet szolgáltat majd a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy a következő hetekben antiszemitizmust kiáltva rossz színben tüntessék fel Magyarországot. A tüntetést szervező baloldali prominensekhez viszont nem kívántam csatlakozni, hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy ugyanennek a baloldalnak az országgyűlési képviselői alig egy hónapja még közös parlamenti indítványt írtak alá és nyújtottak be a Jobbikkal és Gyöngyösi Mártonnal.”

5. Elfogadható-e, hogy református lelkész a Jobbik képviselőjeként szélsőséges eszmék szolgálatában áll? Nem vet ez rossz fényt az egész egyházra?

Tudomásom szerint – amennyiben rá gondolt – Hegedűs Lóránt nem képviselője a Jobbiknak, de ettől függetlenül rossz fényt vet az egyházra.”

A cikkben végül összesen két válaszát idézték:

1. „A szoboravatást önmagában is méltatlan cselekedetnek tartom. A provokáció primitívségét mi sem jelzi jobban, mint hogy egy, már korábban felavatott szobrot toltak előre most néhány méterrel.”

2. Válaszlevelében a miniszter figyelmünkbe ajánlotta Rogán Antal korábbi közleményét, amelyben a Fidesz frakcióvezetője elítélte a jobbikos provokációt, mondván: „Nyilvánvalóan ürügyet szolgáltat majd a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy a következő hetekben antiszemitizmust kiáltva rossz színben tüntessék fel Magyarországot.”

Az újságíró a bekezdés végén ezt a két gondolatot így összegzi: “Jól értjük? A kormánynak ez az egyetlen problémája a Horthy-szoborral?”

Vajon a szerző, ha már mint a kormány miniszterét kereste meg Balog Zoltánt, a “méltatlan cselekedet” és a “primitív provokáció” jelzőit, vagy az 5 kérdésre kifejtett összes választ értette-e “egyetlen probléma” alatt? Hogy mást ne mondjunk, egy számtanórára beiratkozhatna az első osztályba…

„Így próbáljon meg az ember készségesen nyilatkozni a 168 órának.” – kommentálta az esetet Balog Zoltán.