hírek címkéhez tartozó bejegyzések

Hatékonyabb lesz a polgári perrendtartás szabályozása

A kormány elfogadta az új polgári perrendtartás koncepcióját – jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter az Országházban tartott kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön.

Duplájára nő a rászorulók üdülési támogatása

A duplájára, 6 milliárd forintra nő a rászorulók üdülési támogatása ebben az évben – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. Mint mondta, az Erzsébet-utalványok forgalmazásából származó több mint tízmilliárd forintból az elmúlt 3 évben 400 ezer embernek, közte 200 ezer gyermeknek az üdülési lehetőségét teremtették meg.

Hozzátette: a programmal eddig 3 ezer hátrányos helyzetű kisgyermeket értek el, reményei szerint ez a szám 2015-ben 15 ezerre nő és növelni szeretnék a programban résztvevő határon túli gyermekek számát is. A pénzből hárommilliárd forintot szánnak a nyugdíjasok, nagycsaládosok, fogyatékosok pihenésére, és ugyancsak hárommilliárd forintot szánnak a gyermekek nyári táboroztatására.

Guller Zoltán, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Kuratóriumának elnöke a tájékoztatón szólt arról, 7 célcsoport számára 68 pályázatot írtak ki, a pályázatok péntektől elérhetőek a www.erzsebetprogram.hu oldalon. Hozzátette: a pályázatok beadása lépcsőzetesen történik, először a nyugdíjasok számára biztosított üdülési- és fürdőpályázat jár le, 30 nap múlva. A nyugdíjas üdülési pályázatnál 5 ezer forint önerőt kell befizetni, a fürdőjegy-pályázaton pedig 2500 forint befizetésével országosan 60 fürdőt vehetnek igénybe a nyugdíjasok. A nagy érdeklődésre tekintettel a keretösszeget 30 százalékkal megemelték a tavalyihoz képest. A gyermektábori pályázatok is megjelentek pénteken az alapítvány internetes oldalán, a gyerekek ezer forint önerő mellett vehetnek részt a hatnapos, teljes ellátást és egész napos programokat biztosító táborokban. Tavaly 200 ezer gyermek jutott így üdülési lehetőséghez – tette hozzá. Guller Zoltán elmondta: tavaly 43 ezer nagycsaládos vett részt a programban, az ő pályázataikat február 12-ig várják, de külön pályázatok vannak a fogyatékossággal élőknek, a közlekedési valamint a postai ágazatban dolgozóknak illetve a köznevelési intézményekben foglalkoztatottaknak.

Kurucz Éva kormányszóvivő hangsúlyozta: a kormány kiemelt figyelmet fordít a szociálisa rászorulókra, a gyermekek ingyenes étkeztetése, az ételcsomag-program, az ingyenes tankönyvek és a szociális tűzifa-program mellett a felelős gondoskodás jegyében a szociális üdültetési rendszert is tovább működteti ebben az évben is.

(MTI)

Fotó: Árvai Károly

A kormány mindent megtesz a fiatalok biztonságáért

A gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt munkacsoport létrehozását kezdeményezte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A testület által készítendő ajánlás alapján a felsőoktatási intézmények megalkothatják a saját rendezvényeikre vonatkozó szabályokat. Balog Zoltán csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatón közölte: az érintettek bevonásával létrehozandó munkacsoport feladata, hogy foglalkozzon “az emberi méltóság mint alapvető emberi jog értelmezésével a felsőoktatási intézmények gyakorlatában és jogi dokumentumaiban”.

Fontos, hogy ez év augusztusára – a gólyatáborok időszakára – olyan rendszer jöjjön létre, amely átlátható, és garantálja az emberi méltóságot – hangsúlyozta a miniszter. Közlése szerint a munkacsoport vezetésére Aáry-Tamás Lajost, az oktatási jogok biztosát kérte fel. A miniszter kiemelte, a gólyatáborokra szükség van, és arra is, hogy jogszabályok révén olyan gyakorlat alakuljon ki, amely garanciát ad arra: ne történhessenek meg a korábbiakhoz hasonló erőszakos cselekmények. Fontosnak nevezte, hogy a fiatalok a gólyatáborokban semmilyen méltatlan helyzetbe ne legyenek kényszeríthetőek. Balog Zoltán elmondta, azt szeretné, ha március közepére elkészülnének a javaslatok, majd a Felsőoktatási Kerekasztalnak is meg kell azokat tárgyalnia. Valószínűleg szükség lesz a felsőoktatási törvény módosítására is tavasszal – jegyezte meg.

Aáry-Tamás Lajos a sajtótájékoztatón ismertette a gólyatáborok szervezéséről és lebonyolításáról szóló jelentés főbb megállapításait. Az oktatási jogok biztosa hivatalból 2014 szeptemberében indított országos vizsgálatot azzal a céllal, hogy feltérképezzék, milyen módon biztosítják a leendő hallgatók emberi és állampolgári jogait a gólyatáborokban, továbbá, kinek a feladata és felelőssége a táborok megszervezése, illetve milyen szabályzatokat alkottak a felsőoktatási intézmények a gólyatáborokra. Aáry-Tamás Lajos elmondta, megítélése szerint egyetlen szereplő a felsőoktatásban sem mondhatja azt, hogy nincs köze ahhoz, ami történt. A megvizsgált esetekből egyértelmű, az egyetemi rendezvényeken kialakult helyzet közös jellemzője, hogy a nők “kiszolgáltatott helyzetben vannak”. Mint mondta, a nők elleni erőszak, az alkoholfogyasztás beépítése a feladatokba, az áldozatok magányossága, félelme és bűntudata, a szégyenérzet, az erőszakos cselekmények eltussolása mind megtalálható azokban az ügyekben, amelyeket áttekintettek.

Szerinte a gólyatáborok szervezésével kapcsolatos kép nagyon vegyes Magyarországon, számos intézmény nem is szervez gólyatábort. A vizsgálat alapján “rendszerszintű hibaként” jellemezte azt, hogy a gólyatáborokat szervező felsőoktatási intézmények egyikének sincs szabályzata a táborra vonatkozóan. Egyetlen kivétel volt, ahol azt leírták, mi a gólyatábor célja – tette hozzá. Aáry-Tamás Lajos rámutatott, ha nincs meghatározva, mi a célja a gólyatábornak, akkor ott bármilyen cél “beépíthető” később, és a leendő hallgatók és szüleik nem tudják eldönteni, azzal a céllal egyetértenek-e. Különleges jogi típusú helyzetként említette, hogy a gólyatáborokat jellemzően a tanévkezdés előtt tartják meg, és az oda első alkalommal érkező fiatalokat felvették már a felsőoktatási intézménybe, de oda még nem iratkoztak meg. Tehát jogilag nem hallgatói az intézménynek, ezért a hallgatókra, a hallgatók és az egyetem kapcsolatára vonatkozó szabályzatok rájuk nem alkalmazhatóak. Felelősség szempontjából ezt a helyzetet vizsgálni kell – mutatott rá Aáry-Tamás Lajos. Szavai szerint “szomorú az a kép”, amelyek a hozzá érkezett panaszokból rajzolódtak ki.

Aáry-Tamás Lajos közölte, jogalkotási javaslattal élt az emberi erőforrások minisztere felé, hogy kezdeményezze az Országgyűlésnél olyan rendelkezések megalkotását, amelyek az emberi méltóság kiteljesítését célozzák. Az ajánlása szerint a megalkotandó intézményi szabályzatoknak meg kell felelniük az elképzelt rendelkezésnek – fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy ez minden olyan felsőoktatási intézményre vonatkozna, amely az állami költségvetésből részesül. Az oktatási jogok biztosa szerint az egyetemi polgárok csak hosszú távon hozhatják helyre a megrendült bizalmi helyzetet. Az érintettek együttműködésére van szükség – hangsúlyozta Aáry-Tamás Lajos, hozzátéve, ebből a diákok kihagyhatatlanok. Mint fogalmazott, “az ő egyértelmű kiállásuk az erőszak ellen még hátravan”.

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta, hogy a felsőoktatást megrázták az események. Szavai szerint az oktatási jogok biztosának vizsgálata korrekt, teljes mértékben alkalmas arra, hogy a rendezés irányába “lépjünk”. Közölte, az anyag alapján ajánlásokat fogalmaznak meg. Nyilvánvaló: a jövőben egyetlen intézmény sem működhet úgy, hogy szervezeti és működési szabályzatában nem rendezi a gólyatáborokkal kapcsolatos kérdéseket – tette hozzá.

Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke azt mondta, egyetértenek a jelentés megállapításaival, különösképpen azzal, hogy rendezni kell a gólyatáborokban még nem hallgatóként részt vevők státuszát. Közölte, támogatják a munkacsoport elindítását, megkezdtek egy minőségbiztosítási rendszer kidolgozását, valamint a panaszok hatékony kezelése érdekében “hallgatók ügyvédje” elnevezéssel kívánnak programot indítani.

Az oktatási jogok biztosának jelentését közzétették a kormany.hu oldalon.

(EMMI-MTI)

Fotó: Bartos Gyula

A kormány mindent megtesz a fiatalok biztonságáért

A gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt munkacsoport létrehozását kezdeményezte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A testület által készítendő ajánlás alapján a felsőoktatási intézmények megalkothatják a saját rendezvényeikre vonatkozó szabályokat. Balog Zoltán csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatón közölte: az érintettek bevonásával létrehozandó munkacsoport feladata, hogy foglalkozzon “az emberi méltóság mint alapvető emberi jog értelmezésével a felsőoktatási intézmények gyakorlatában és jogi dokumentumaiban”.

Fontos, hogy ez év augusztusára – a gólyatáborok időszakára – olyan rendszer jöjjön létre, amely átlátható, és garantálja az emberi méltóságot – hangsúlyozta a miniszter. Közlése szerint a munkacsoport vezetésére Aáry-Tamás Lajost, az oktatási jogok biztosát kérte fel. A miniszter kiemelte, a gólyatáborokra szükség van, és arra is, hogy jogszabályok révén olyan gyakorlat alakuljon ki, amely garanciát ad arra: ne történhessenek meg a korábbiakhoz hasonló erőszakos cselekmények. Fontosnak nevezte, hogy a fiatalok a gólyatáborokban semmilyen méltatlan helyzetbe ne legyenek kényszeríthetőek. Balog Zoltán elmondta, azt szeretné, ha március közepére elkészülnének a javaslatok, majd a Felsőoktatási Kerekasztalnak is meg kell azokat tárgyalnia. Valószínűleg szükség lesz a felsőoktatási törvény módosítására is tavasszal – jegyezte meg.

Aáry-Tamás Lajos a sajtótájékoztatón ismertette a gólyatáborok szervezéséről és lebonyolításáról szóló jelentés főbb megállapításait. Az oktatási jogok biztosa hivatalból 2014 szeptemberében indított országos vizsgálatot azzal a céllal, hogy feltérképezzék, milyen módon biztosítják a leendő hallgatók emberi és állampolgári jogait a gólyatáborokban, továbbá, kinek a feladata és felelőssége a táborok megszervezése, illetve milyen szabályzatokat alkottak a felsőoktatási intézmények a gólyatáborokra. Aáry-Tamás Lajos elmondta, megítélése szerint egyetlen szereplő a felsőoktatásban sem mondhatja azt, hogy nincs köze ahhoz, ami történt. A megvizsgált esetekből egyértelmű, az egyetemi rendezvényeken kialakult helyzet közös jellemzője, hogy a nők “kiszolgáltatott helyzetben vannak”. Mint mondta, a nők elleni erőszak, az alkoholfogyasztás beépítése a feladatokba, az áldozatok magányossága, félelme és bűntudata, a szégyenérzet, az erőszakos cselekmények eltussolása mind megtalálható azokban az ügyekben, amelyeket áttekintettek.

Szerinte a gólyatáborok szervezésével kapcsolatos kép nagyon vegyes Magyarországon, számos intézmény nem is szervez gólyatábort. A vizsgálat alapján “rendszerszintű hibaként” jellemezte azt, hogy a gólyatáborokat szervező felsőoktatási intézmények egyikének sincs szabályzata a táborra vonatkozóan. Egyetlen kivétel volt, ahol azt leírták, mi a gólyatábor célja – tette hozzá. Aáry-Tamás Lajos rámutatott, ha nincs meghatározva, mi a célja a gólyatábornak, akkor ott bármilyen cél “beépíthető” később, és a leendő hallgatók és szüleik nem tudják eldönteni, azzal a céllal egyetértenek-e. Különleges jogi típusú helyzetként említette, hogy a gólyatáborokat jellemzően a tanévkezdés előtt tartják meg, és az oda első alkalommal érkező fiatalokat felvették már a felsőoktatási intézménybe, de oda még nem iratkoztak meg. Tehát jogilag nem hallgatói az intézménynek, ezért a hallgatókra, a hallgatók és az egyetem kapcsolatára vonatkozó szabályzatok rájuk nem alkalmazhatóak. Felelősség szempontjából ezt a helyzetet vizsgálni kell – mutatott rá Aáry-Tamás Lajos. Szavai szerint “szomorú az a kép”, amelyek a hozzá érkezett panaszokból rajzolódtak ki.

Aáry-Tamás Lajos közölte, jogalkotási javaslattal élt az emberi erőforrások minisztere felé, hogy kezdeményezze az Országgyűlésnél olyan rendelkezések megalkotását, amelyek az emberi méltóság kiteljesítését célozzák. Az ajánlása szerint a megalkotandó intézményi szabályzatoknak meg kell felelniük az elképzelt rendelkezésnek – fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy ez minden olyan felsőoktatási intézményre vonatkozna, amely az állami költségvetésből részesül. Az oktatási jogok biztosa szerint az egyetemi polgárok csak hosszú távon hozhatják helyre a megrendült bizalmi helyzetet. Az érintettek együttműködésére van szükség – hangsúlyozta Aáry-Tamás Lajos, hozzátéve, ebből a diákok kihagyhatatlanok. Mint fogalmazott, “az ő egyértelmű kiállásuk az erőszak ellen még hátravan”.

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta, hogy a felsőoktatást megrázták az események. Szavai szerint az oktatási jogok biztosának vizsgálata korrekt, teljes mértékben alkalmas arra, hogy a rendezés irányába “lépjünk”. Közölte, az anyag alapján ajánlásokat fogalmaznak meg. Nyilvánvaló: a jövőben egyetlen intézmény sem működhet úgy, hogy szervezeti és működési szabályzatában nem rendezi a gólyatáborokkal kapcsolatos kérdéseket – tette hozzá.

Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke azt mondta, egyetértenek a jelentés megállapításaival, különösképpen azzal, hogy rendezni kell a gólyatáborokban még nem hallgatóként részt vevők státuszát. Közölte, támogatják a munkacsoport elindítását, megkezdtek egy minőségbiztosítási rendszer kidolgozását, valamint a panaszok hatékony kezelése érdekében “hallgatók ügyvédje” elnevezéssel kívánnak programot indítani.

Az oktatási jogok biztosának jelentését közzétették a kormany.hu oldalon.

(EMMI-MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Karácsonyi üzenet

A karácsonyi történet mércét kínál azoknak, akik hajlandók megmérni magukat, a világot, saját életüket. Itt van előttünk a betlehemi születés csodája és nyomora. A szent család szálláskeresése azt kérdezi, ismered-e az irgalmat. Felismered-e a kiszolgáltatott emberben Krisztust?

Itt van Heródes, a gyermekgyilkos, a célt tévesztett, hatalmáért rettegő politikus, s távolban Augusztusz császár. Az ő kudarcuk, s gyűlöletük azt kérdezi, hogyan bánsz a hatalommal, befolyással, mely rád bízatott. Az írástudók, farizeusok vaksága, akik nem ismerik fel az esemény jelentőségét, megméri a vallási vezetőket, a papokat, akiknek „hivatalból” kellene, lehetne érzékenynek lenni Isten különös útjaira, de nem látnak túl saját okosságukon.

A legmesszebbről jött három királyok, bizonyítják, nem lehetsz olyan távol hittől, szabadulástól, Krisztustól, hogy ne találhatnál oda.
A betlehemi pásztorok, a kor szegényei, a periférián élők az elsők, akik meghallják és elhiszik az örömhírt. Ők a legkevésbé esélyesek, de legéhesebbek is, s ezért nyitva az életük arra, hogy jó történjen velük. Megtörténik.

Hol vagyunk mi ebben a történetben? Kinek az élete, a sorsa, az öröme vagy a kudarca a miénk? Mi történik velünk, bennünk, amikor a karácsonyi történettel, üzenettel szembesülünk?

Megalakult a Kis Virtuózok Alapítvány

Megalakult pénteken a Kis Virtuózok Alapítvány, amely a közmédia komolyzenei tehetségkutatója, a Virtuózok ifjú tehetségeinek további támogatását, valamint újabb tehetségek felkutatását és felkarolását tűzte ki célul.

“A tehetség nem érdem, hiszen kapjuk; de ahhoz, hogy kibontakoztassuk, már szükség van érdemekre, felelősségre és másoktól kapott segítségre” – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az alapítvány tiszteletbeli elnöke a megalakulást bejelentő sajtótájékoztatón a közmédia budapesti központjában, ahol belenézett a Virtuózok péntek esti élő fináléjának próbájába is. A miniszter úgy fogalmazott: “ki voltunk már éhezve arra, hogy legyen egy olyan siker, ami nem a gagyiról szól, hanem a komolyról, és miközben komoly, örömet is szerez”. Kiemelte azt is, hogy a Virtuózok arról a zenei műveltségről szól, amely Magyarországnak mindig is sajátja volt.

Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója, az alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte, hogy a közmédia elkötelezett a kultúra, azon belül a komolyzene mellett, számos hangversenyt és operát közvetít, az MR Zenei Együttesek révén pedig saját zenekart és énekkarokat is fenntart. Mint mondta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a műsorban felfedezett tehetségek gondozása folytatódhasson, és újabb tehetségeket is fel lehessen kutatni.

A zsűri részéről Batta András zenetörténész, a Zeneakadémia volt rektora “a reménység alapítványának” nevezte a most megalakult Kis Virtuózok Alapítványt, amelynek segítségével a gyerekeket tovább szeretnék szerepeltetni, itthon és külföldön “koncerteken megmutatni”. Úgy vélte, hogy a Virtuózok fantasztikus élménnyel ajándékozta meg a társadalom széles rétegeit, beleértve a muzsikustársadalmat is. “Ennek a műsornak ma este vége lesz, de el is indul valami új az alapítvány révén” – hangsúlyozta.

A Virtuózok péntek esti fináléjában a közönség szavazhat arról, hogy a három korcsoport győztese – a kicsiknél Boros Misi zongorista, a tiniknél Lugosi Dániel Ali klarinétos, a nagyoknál Gyöngyösi Ivett zongorista – közül ki nyerje a 12 millió forintos fődíjat. A finálét szombat este nagyszabású gálaest követi a SYMA csarnokban, ahol a Virtuózok zsűritagjai közül Miklósa Erika, Szenthelyi Miklós és Kesselyák Gergely is színpadra lép, valamint újra láthatóak lesznek a műsor ifjú tehetségei is, hiszen az összes középdöntős versenyző szerepet kap a koncerten.

(MTI-EMMI)

Virtuózok

Balog Zoltán átadta a Nemzetiségekért díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából Nemzetiségekért díjakat adott át 2014. december 18-án, a Pesti Vigadóban.

A miniszter köszöntőjében hangsúlyozta: vannak olyan emberek és népcsoportok hazánkban, akiknek kettős identitása van és egyszerre büszkék arra, hogy magyarok és egy nemzetiség tagjai. „A kettős identitásban lelki és szellemi tartalék van, amire szüksége van Magyarországnak és a magyar kultúrának” – fogalmazott a tárca vezetője.

Balog Zoltán kiemelte: Magyarország legnagyobb gazdagsága az emberi erőforrásban rejlik, amelyet a díjazottak is megjelenítenek. „Büszkék lehetünk, hogy Magyarországon 13 nemzetiség él együtt egyenlő jogokkal, akik a maguk sajátosságaival, hagyományaikkal és kultúrkincsükkel gazdagítják a magyar és az egyetemes kultúrát” – hangsúlyozta a miniszter.

Soltész Miklós kiemelte: a díjazottak a nemzetiségek követei és tovább kell erősíteni azt a szerepet és feladatot, amit elmúlt évek, évtizedekben felvállaltak. Kultúrájukkal, nyelvükkel, hitükkel legyenek békekövetek Magyarországon és a Kárpát-medencében – fogalmazott az államtitkár – mondta az államtitkár.

A Nemzetiségekért díjat azok a személyek, szervezetek vagy nemzetiségi önkormányzatok vehetik át, akik, illetve amelyek példaértékű munkát végeztek a magyarországi nemzetiségek érdekében közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos területen vagy a tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági önszerveződésben.

 

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Nemzetiségekért díjat adott át:

 

Husztiné Nagy Ágnes részére, a szatmári német nemzetiségi közösség hagyományainak és kultúrájának ápolásáért, fenntartásáért;

 

Lakatos Mónika, a Romengo együttes énekesnője részére az autentikus roma zenei és néptánc hagyományok ápolása, megőrzése és átadása területén végzett tevékenységéért,

 

Tóth Tiborné részére, a tuzséri cigányság érdekében végzett hitoktatói, ifjúságnevelő és szociális munkája, önkéntes tevékenysége elismeréseként,

 

Prof. Dr. Gerhard-Dieter Seewann részére, a magyarországi németség identitásának erősítéséért és a multietnikus együttélés objektív történeti feltárásáért;

 

Sutyinszki János, zenepedagógus, karnagy, zeneszerző részére, a szlovák nemzetiségi népdal és zenei kultúra ápolásáért és megőrzéséért,

 

Broś Stanisław Wojciechné részére, a magyarországi lengyel nemzetiség érdekében végzett sokoldalú munkájáért,

 

Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület részére, a hazai és határon túli magyarörmények kulturális identitásának fenntartásáért,

 

Kariatidák Görög-Magyar Nők Kulturális Egyesülete részére, a magyarországi görögök kultúrájának és hagyományainak ápolásáért és megismertetéséért,

 

„Opanke” Szerb Hagyományőrző Kulturális Egyesület részére, a szerb néptánc hagyományok három évtizedes magas szintű ápolásáért és megőrzéséért,

 

Rromanes Egyesület részére a Hodászi Roma Tájházon keresztül a vidéken élő romák integrációjáért, a roma népi kultúra és folklór megőrzéséért.

 

Budapest, 2014. december 18.

Befejeződött az EMMI karácsonyi adománygyűjtő akciója

Öt mikrobusznyi adományt és ajándékot gyűjtöttek össze az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai hátrányos helyzetű térségekben élő rászoruló emberek számára.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az adományok útnak indítása előtt tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az EMMI egyik legfontosabb feladata, hogy segítsen a hátrányos helyzetben élő embereken. A minisztérium munkatársai 2012 óta minden évben, karácsony közeledtével több hétig gyűjtenek a rászorulók számára. Az idei gyűjtés sikeresebb volt a tavalyinál, mivel öt mikrobusznyi adományt, ajándékot tudnak eljuttatni rászoruló embereknek még karácsony előtt – emelte ki.

Az adományokat a Türr István Képző- és Kutató Intézet és a Református Szeretetszolgálat segítségével juttatják el többek között Baranya megyébe, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, Kárpátaljára. Az idei gyűjtési akcióhoz az EMMI felhívására más minisztériumok, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársai is csatlakoztak.

Budapest, 2014. december 17.

Karácsonyi adománygyűjtés

A Konrad Adenauer Alapítvány kapta a Polgári Magyarországért Díjat

A német Konrad Adenauer Alapítvány kapta az idei – tizedik alkalommal odaítélt – Polgári Magyarországért Díjat. Az elismerést Frank Spengler, a szervezet magyarországi képviseletvezetője vette át Mádl Dalmától, az első díjazottól és Balog Zoltántól, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) kuratóriumának elnökétől, az emberi erőforrások miniszterétől kedd este a Gellért Szállóban.

Balog Zoltán ismertetése szerint a kuratórium a díjat a német-magyar kapcsolatok előmozdításért, a polgári közéleti kultúra erősítéséért, a jobbközép német és magyar pártok közötti együttműködés elmélyítéséért, az alapítvány német és nemzetközi kapcsolatai fejlesztésének elősegítéséért, a valóságnak megfelelő magyar országkép kialakításáért tett erőfeszítései elismeréseképpen ítélte oda a Konrad Adenauer Alapítványnak.

A kuratórium elnöke a PMA szövetségesének nevezte a német alapítványt, és arról beszélt, hogy a szervezet valódi barátként több mint két évtizede úgy van jelen Magyarországon, hogy egyrészt megpróbálja itteni szemmel látni a magyar valóságot, másrészt azt is közvetíti, hogy szerinte milyen az. Azt mondta, a polgári önszerveződésnek, értékközösségnek olyan időszakokban van jelentősége, mint most, amikor a nemzetközi politika kilengéseket mutat.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke méltatásában arról beszélt, hogy az alapítvány misszióként egyfajta kapocs szerepet tölt be Magyarország és Németország között. Amikor Magyarországot Európa-szerte támadások érték a Konrad Adenauer által is vallott hagyományos európai értékekhez való ragaszkodás miatt, akkor az alapítványra mindig lehetett számítani – tette hozzá. Szavai szerint amikor képtelen vádak fogalmazódnak meg Magyarországgal szemben, akkor az alapítvány és munkatársai mindig tárgyilagosan, a valóságnak megfelelően értékelik a magyar politika történéseit, és még akkor is kiállnak Magyarország, a magyar emberek érdekei mellett, amikor az nem divat Európában, és azt csak kevesen teszik meg.

Az Országgyűlés elnöke Magyarország jó barátjának nevezte az alapítványt, és köszönetet mondott azért is, hogy bár a szervezet mögött Európa legnagyobb és legerősebb országának kormányzópártja áll, mégsem nagyhatalmi mentalitással fordult a magyar partnerei felé, hanem mindig megértéssel és segítő szándékkal. Kövér László szerint az alapítvány hitelesen és szakszerűen élteti névadójának eszmei és politikai hagyatékát. Hangsúlyozta, hogy Konrad Adenauer nemcsak az NSZK első kancellárja volt, hanem érték- és irányválasztásai a mai napig meghatározzák a német bel- és külpolitikát. Kitért arra is, hogy az alapítvány a kommunista diktatúra után meghatározó szereplője lett a magyar közéletnek, és már a kezdetektől a kereszténydemokrata értékrend mentén támogatta a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság hazai megszilárdítását és Magyarország európai integrációját.

Frank Spengler a díjat megköszönve arról beszélt, hogy az eddigi szellemben, és ha lehet, még intenzívebben kívánják folytatni a két ország közötti együttműködést és hídépítő munkát, amelyben szerinte Kövér Lászlónak is nagy szerepe volt. A Konrad Adenauer Stiftung magyar nyelvű oldalán a szervezet magyarországi tevékenységéről az olvasható, hogy 1990 óta van irodája Magyarországon, céljuk pedig az, hogy hozzájáruljanak a demokratikus fejlődés stabilizálódásához, támogassák a szociális és piacgazdasági rend értékeit és azokat a projekteket, amelyek az ország európai, atlanti és nemzetközi integrációját segítik.

A PMA 2005-ben hozta létre az életműdíjnak is tekinthető Polgári Magyarországért Díjat. Az alapítvány minden évben egy olyan közösségnek vagy személynek adományozza az elismerést, aki tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, ezáltal Magyarországot, a magyarságot, annak valamely adott közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, valamint tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget.

A Polgári Magyarországért Díjat a korábban Mádl Dalma (2005), Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos (2006), Ékes Ilona és Gaudi-Nagy Tamás (2007), Kopp Mária és Skrabski Árpád (2008), Lezsák Sándor (2009), Wilfried Martens (2010), Duray Miklós (2011), a Békemenet (2012), Füsi Csaba és Miletics Andrea, Szilvágyi Gergely, valamint a kárpátaljai Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltók kapták (2013). A díjazottak bronzplakettet és oklevelet kapnak, az elismeréssel járó juttatás összege az idén hárommillió forint.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Reneszánsz koncerttel zárult Budapesten az olasz EU-elnökség programja

Az olaszországi La Rossignol együttes Zenék és táncok a reneszánsz Európában című koncertjével zárult a 2014. második félévi olasz EU-elnökség magyarországi programja hétfő este a budapesti Olasz Kultúrintézetben.

Köszöntőjében Maria Assunta Accili magyarországi olasz nagykövet emlékeztetett arra, hogy hamarosan Lettországnak adják át a soros uniós elnökséget, majd köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért az támogatta az olasz elnökség törekvéseit. “Csak együtt tudjuk megoldani azokat a politikai, gazdasági és társadalmi problémákat, amelyekkel a ma Európájának szembe kell néznie” – hangsúlyozta. Maria Assunta Accili felidézte: ezt a félévet Olaszország arra is szánta, hogy a közös európai kulturális gyökerekre emlékeztessen. A La Rossignol előadása ízelítőt ad abból a régizenéből, amely a korabeli Európa minden uralkodói udvarában szólt, “a kultúránknak ugyanis már akkor sem voltak határai, mielőtt létrejött volna a schengeni övezet” – jegyezte meg a diplomata.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta, az olasz elnökség egyik legfontosabb prioritása a kultúra volt, így nem lehet véletlen, hogy ebben a félévben sikerült elfogadni a 2015-2018-as időszak európai Kulturális Munkatervét. “Olaszországban úgy érzem, az ott a mi kultúránk. Természetesen az olaszoké, de a miénk is, minden európaié” – hangsúlyozta, hozzátéve: Olaszországban különösen mélyen át lehet élni azt, hogy mit jelent az egység a sokféleségben. A miniszter idézte Kodály Zoltán egy mondását, amely szerint a kultúrát nem lehet örökölni, azt minden nemzedéknek újra meg újra meg kell szereznie magának. “Éppen erről szól az olasz reneszánsz, a kultúra újrateremtéséről” – mutatott rá Balog Zoltán.

Gina Giannotti, az Olasz Kultúrintézet igazgatója a La Rossignolt bemutatva emlékeztetett arra, hogy az együttes korhű ruhákban és hangszereken adja elő a reneszánsz Itáliából, illetve Európából származó zenéket és táncokat. A reneszánsz volt az az időszak, amikor az itáliai kultúra a legnagyobb hatást gyakorolta az európai kultúrára, így egy reneszánsz est méltó zárása az olasz EU-elnökség félévének is – emelte ki Gina Giannotti.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Filep Mária és Kozma Imre atya kapta a Petőfi-díjat

Filep Mária, a páneurópai piknik főszervezője és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, az 1988-89-ben Magyarországra menekülő keletnémetek segítője, befogadója kapta idén a Petőfi-díjat a közép-európai népek szabadságáért kifejtett tevékenységük elismeréseként a XXI. Század Intézettől és a Mol-csoporttól.  A Terror Háza Múzeumban tartott hétfő esti ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a díjazottakat méltatva arról beszélt, hogy “azért élhetünk ma külső szabadságban, mert a kommunizmus ideje alatt, a diktatúrában voltak, akik belül szabadok voltak”, köztük a két díjazott.

A miniszter azt mondta, hogy a határok megnyitását eredményező 1989 augusztusi páneurópai piknik mérföldkő volt a közös európaiság megteremtése felé vezető úton. Önök mindketten a bátrak közül valók – fordult a díjazottak felé -, akik kezdeményezőkészségükkel, tetterejükkel, elszántságukkal nagy szerepet játszottak a vasfüggöny leomlásában. A miniszter szerint a segítségnyújtás méltóságát, kultúráját lehet megtanulni Kozma Imrétől, aki úgy tud segíteni, hogy abban nincs leereszkedés, és a megsegített embertől nem is vár el megalázkodást.

Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója emlékeztetett, a nemzetközi elismeréssel, a Petőfi-díjjal a régió azon kiemelkedő személyiségeit kívánják magasra emelni minden évben, akik helytállásukkal, személyes áldozatukkal mozdították előre a szabadság ügyét. Szerinte a két díjazott visszaadta az emberek hitét abban, hogy lehet megalkuvás nélkül cselekedni és tenni még akkor is, amikor minden esélytelennek és reménytelennek tűnik. Kozma Imrét méltatva azt mondta, ő olyan tanácstalan, félelemmel teli embereknek nyújtott segítséget, fizikai menedéket és lelki támaszt hónapokon át, akik rettegtek, és nem törődött azzal sem, hogy a segítségkérők között besúgók is megjelentek.

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója, felidézve Filep Mária építészmérnök életútját, elmondta, hogy a díjazott alapító tagja volt a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezetének, az első ellenzéki szervezetnek a városban. A tagok hétvégenként vendéglőkben, kocsmákban gyűltek össze, és egy ilyen gyűlésen merült fel először a páneurópai piknik megszervezésének a gondolata. Filep Mária ezután néhány társával szervezte a pikniket, ami végül az ő, valamint az MDF debreceni és soproni önkénteseinek áldozatos munkája révén valósult meg. A rendezvény során NDK-s állampolgárok százai jutottak át a határon Ausztriába. Filep Mária később több kiállítást is rendezett Közép-európai változások címmel itthon és külföldön egyaránt. 1999-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2004-ben pedig Aphelandra-díjjal is elismerték a rendszerváltozásban játszott szerepét.

Schmidt Mária felidézte: Kozma Imre atyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítóját 1989. augusztus 13-án, vasárnapi szentmiséje bemutatása után azzal kereste meg a Német Szövetségi Köztársaság budapesti konzulja, hogy segítsen az országot elárasztó, a nagykövetség munkáját is megbénító keletnémet menekültek befogadásában, ellátásában, amire ő azonnal igent mondott. A zugligeti plébánián már másnaptól fogadták az NDK-s menekülteket. Az első este csaknem ezer embert helyeztek el, a következő hónapokban pedig ott és a sorra megnyíló menedékhelyeken csaknem 48 600 ember fordult meg. Egy időben még a budapesti NSZK-konzulátus is a zugligeti plébánia kertjébe költözött ki.

Kozma Imrét 1992-ben apostoli protonotáriussá, vagyis diplomáciai feladatokat is ellátó pápai főjegyzővé nevezték ki, és abban az évben megkapta a Széchenyi István-díjat is. Humanitárius tevékenységét számtalan elismeréssel és kitüntetéssel ismerték el itthon és külföldön egyaránt. 1996-ban a Reader’s Digest Magazin az év emberének választotta meg Európában. 1995-ben elnyerte a Kisebbségekért díjat, 1999-ben a Szuverén Máltai Lovagrend Nagykeresztjét. 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2005-ben Prima Primissima díjjal, 2007-ben Mindszenty-emlékéremmel, 2009-ben Húszéves a köztársaság díjjal, 2010-ben francia becsületrenddel, 2011-ben Giesswein Sándor-emlékéremmel tüntették ki.

Szájer József, az Európai Néppárt alelnöke videoüzenetben köszöntötte a díjazottakat. Egyebek mellett azt mondta, a díjátadás az 1989-es szabadságküzdelemnek, annak a folyamatnak az ünnepe, amely lehetővé tette Európa újraegyesülését, és ünnepe azoknak a magyar embereknek is, akik kitartásukkal és munkájukkal mindezt lehetővé tették. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a páneurópai piknik és a határnyitás, a keletnémetek önzetlen megsegítése nem a politikusok, hanem a magyar emberek érdeme.

Filep Mária a díjat megköszönve azt mondta, az elismeréssel a páneurópai piknik negyedszázad után az emberi értékrend szerinti helyére került. Kozma Imre arról beszélt, hogy az ember szabadságra született, ez azt jelenti, hogy az adott helyzetben meghozott döntés meghatározza az embert.

A Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat a közép európai népek szabadságáért meghozott áldozatok és teljesítmények elismerésére. A kitüntetéssel a régió és világ azon kiemelkedő személyiségeit ismerik el, akik személyes helytállásukkal, a szabadságáért hozott személyes áldozattal mutattak példát és mozdították előre a szabadság ügyét.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

34 milliárd forint a leginkább rászorulók támogatására

A leginkább rászorulók számára 34 milliárd forintos program indul az Európai Unió támogatásával: a háromévesnél fiatalabb gyerekeket és családjukat, a hajléktalanokat, valamint az időseket élelmiszercsomagokkal segítik – jelentette be az emberi erőforrások minisztere a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten.

Balog Zoltán elmondta: az Európai Bizottság jóváhagyta a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programot, elsőként az új uniós költségvetési ciklusban. Közölte, hogy az uniós támogatás összege 29-30 milliárd forint, ehhez 4 milliárd forintot tesz hozzá a kormány. A program lényegében “ételcsomag”, de az élelmiszer mellett tartós fogyasztási cikkeket is adnak a rászorulóknak – mondta Balog Zoltán.

A miniszter emlékeztetett: a három év alatti gyerekeknek csak kis százaléka jut el a hátrányos helyzetű térségekben a bölcsődébe. Ezért az uniós támogatásból vásárolt élelmiszert és más fogyasztási cikkeket, mint például a pelenkákat, a Biztos kezdet gyerekházakon keresztül juttatják el az érintettekhez. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy a gyerekházakban a rászoruló anyák a gyerekneveléshez szükséges ismereteket is elsajátíthatják.

A miniszter elmondta: a támogatásból 250 ezer embernek nyújtanak majd támogatást, a kisgyermekek mellett a hajléktalanoknak, valamint az idős, alacsony jövedelmű, megváltozott munkaképességűeknek. Balog Zoltán elmondta azt is, hogy az állam vásárolja meg az élelmiszereket, tartós fogyasztási cikkeket, a beszerzésnél előnyt élveznek a hazai, valamint a szociális gazdaságokból származó termékek. A beszerzett cikkeket nagy tapasztalattal rendelkező segélyszervezeteken keresztül juttatják el a rászorulókhoz, a segélyszervezeteket pályázaton választják ki.

Kurucz Éva kormányszóvivő jelezte: a 2014-2020 közötti időszakban lehet felhasználni az uniós forrást a leginkább rászorulók támogatására. Közölte: a kormány jövőre az uniós forráson túl további milliárdokat fordít a gyermekéhezés felszámolására. 2015. szeptemberétől, a kötelező óvoda bevezetésével már nem lesz olyan gyerek, aki naponta ne kapna háromszor ételt, 2016. januárjától pedig még szélesebb körben teszik ingyenessé a gyermekétkeztetést – tette hozzá.

(MTI)

Fotó: Botár Gergely

Bemutatta Nagysándor József aradi vértanú búcsúlevelét Balog Zoltán

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mutatta be december 13-án a Magyar Nemzeti Múzeumban Nagysándor József vezérőrnagy, aradi vértanú búcsúlevelét. A kivételes dokumentumleletet a magyar állam árverésen vásárolta meg.

A búcsúlevél bemutatásán Balog Zoltán elmondta: Nagysándor József vezérőrnagy, aradi vértanú nemrég előkerült, nagybátyjához írt búcsúlevelét 14 millió forintért vette meg a magyar állam árverésen „A szakemberek szerint nagy szerencsénk volt, mert annak az esélye, hogy egy ilyen kordokumentum ennyi év után előkerüljön, szinte a nullával egyenlő, és hasonlóra az elmúlt évtizedekben nem is volt példa. A búcsúlevél nemzeti kincs, az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb dokumentumlelete.” – tette hozzá a miniszter.

A tárcavezető kiemelte, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc főszereplői – így közöttük a 13 vértanú – a magyar történelmi emlékezet legjobban tisztelt és szeretett személyiségei közé tartoznak. Minden tárgynak, levélnek, feljegyzésnek, ami tőlük fönnmaradt, nem csupán történeti forrásértéke, hanem a nemzeti ereklyéket megillető kultikus, tiszteleti vonzereje, kegyeleti értéke is van. Ugyanez a kiemelkedő presztízs illeti meg a most előkerült Nagysándor-levelet is – tette hozzá.

A vértanúk többsége már október 5-én megírta a búcsúlevelét, így a levél külön érdekessége, hogy október 6-án, a hajnali órákban kelt. A dokumentumot az állam védetté nyilvánította, így már nem vihető el az országból, 2-3 hónapig a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. 

Budapest, 2014. december 13.

Balog Zoltán: a valódi közösségeknek nincs alternatívájuk

A valódi közösségeknek nincs alternatívájuk, a kormány ezért fontosnak tartja a Kárpát-medencei magyar ifjúsági közösségek megerősítését – mondta az emberi erőforrások minisztere december 13-án Budapesten.

Balog Zoltán a megalakulásának 15. évfordulóját ünneplő Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) ülésének megnyitóján a Parlamentben arról beszélt, hogy közelíteni kívánják egymáshoz a nemzetrészeket, azok életét. Elmondta, a kormány ezért több pályázatot is meghirdet a határon belüli és kívüli civil és egyházi magyar szervezetek számára értékteremtő programsorozataik támogatására. Terveik szerint jövőre százezer magyarországi fiatal látogathat el a határon túli magyar közösségekhez. Nem az az elsődleges cél, hogy a meglévő értékeket megőrizze a magyarság, hanem az, hogy emellett gyarapodjon, újabb értékeket teremtsen – mondta a miniszter.         

Tájékoztatása szerint hamarosan meghirdetik a „Közös élmény” elnevezésű programot, egy milliárd forint keretösszeggel; ebben egyebek mellett Kárpát-medencei ifjúsági célú rendezvényeket, szakmai műhelyeket, találkozókat, tanulmányutakat, táborokat, helyi párbeszédeket, kiadványokat támogatnak. Felidézte a Határtalanul elnevezésű programot is, melynek az a célja, hogy a magyarországi iskolások életükben legalább egyszer ellátogassanak a határon kívüli nemzetrészekhez. Balog Zoltán szerint „egységes térre” és együttműködésre van szükség nemcsak az oktatásban, hanem a munkaerőpiac területén is. Emlékeztetett arra, elkészült a felsőoktatási stratégia, ami a Kárpát-medencei térséget egységes oktatási térnek tekinti. Szavai szerint ez azt jelenti, az oktatáspolitika szervezőinek egységes térben kell gondolkodniuk, hogy a magyar fiatalok ugyanúgy tudjanak tanulni magyarországi egyetemeken, mint a szomszédos országok felsőoktatási intézményeiben, vagy azok magyar szakain. Úgy fogalmazott, „annak az államnak, aminek a területén élnek, alkotmányos emberi jogi, alapjogi kötelessége támogatni, finanszírozni azoknak  a (magyar fiataloknak a) képzését, akik ott akarnak tanulni a saját anyanyelvükön”.     

A miniszter a magyar ifjúsági szervezetek képviselői előtt ismertette a kormány nemrég bejelentett családi otthonteremtési kedvezményét (CSOK), korábbi közismert nevén a szocpolt. Elmondta, a gyermekvállalást tervező fiatalok számára kidolgozott program lényege, hogy vissza nem térítenő állami támogatást kaphatnak azok a családok, amelyek legalább egy gyermeket  vállalnak. A CSOK összege a meglévő, illetve a vállalt gyermekek számától függően 500 ezertől 3,25 millió forintig terjedhet, és azt új vagy használt lakás vásárlására, valamint meglévő ingatlan bővítésére is lehet fordítani. A Magyar Ifjúsági Konferencia (a Magyar Állandó Értekezlethez hasonlóan) a magyarországi és külhoni magyar fiatalok és azok szervezeteinek legmagasabb szintű egyeztetési fóruma, amelyet alapítói 1999 novemberében hoztak létre Budapesten.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Átadták a félmilliárd forintból kívül-belül megújult Szigligeti Alkotóházat

Ötszázmillió forintból újult meg a Szigligeti Alkotóház, amelyet a magyar irodalom szentélyének nevezett péntek délutáni avatóbeszédében az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán elmondta, hogy az új magyar kultúrpolitika egyik fontos szimbólumává és ékkövévé válhat a korábbi méltatlan állapotokból megújult művésztelep. Hozzátette, a felújítás előtti és utáni állapotot összehasonlítva látható, hogy mire fordítottuk a magyar adófizetők pénzét. A miniszter kiemelte: a kultúrára áldozott összegek nemcsak növekednek – a következő évben éppen egymilliárd forinttal -, hanem a beruházások azt üzenik: amink van, amit használtunk, azt megbecsüljük, felújítjuk és újra régi fényében tündökölhet.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, mindig keressük a nagy elődökkel való találkozás lehetőségét. Aki itt, Szigligeten eltölt egy éjszakát, lehet, hogy abban a szobában alszik, ahol Kassák Lajos szállt meg, vagy ott dolgozik, ahol éppenséggel Örkény István írt, alkotott, gondolkodott.

Pohárköszöntőjében Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára emlékeztetett: az 1952-es év, amikor a Szigligeti Alkotóház megkezdte működését, a magyar történelem szomorú és borongós időszaka volt. Ma egy olyan korszakban élhetünk, ahol a kultúrára több figyelem juthat – hangsúlyozta az államtitkár.

A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) ügyvezető igazgatója, Hornyák Tibor elmondta, munkájuk leglátványosabb eleme az alkotótelepek megújítása. Első lépésként a szentendrei művésztelep rehabilitációja kezdődött meg, amelyet 2013-ban avattak fel. A zsennyei és a szigligeti alkotóházak felújítása tavalyi év végén indult, és mindkettőt még az idén átadják.

A Szigligeti Alkotóház felújítása 2013 végén kezdődött meg a Nemzeti Kulturális Alap 300 millió forintos meghívásos pályázatával. Emellett a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. saját forrásból és az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) kapott támogatásból további 200 milliót fordított az épület megújítására. Így a beruházás összesen 500 millió forintból valósult meg. Az alkotóháznak otthont adó Esterházy-kastélyt az 1914-15-ös állapotoknak megfelelően állították helyre, valamint egy társalgót és 30 fürdőszobás vendégszobát alakítottak ki. Az épület teljes renoválása mellett felújították az antik bútorokat, és új berendezési tárgyakat is beszereztek. Elkészült egy panorámás közösségi tér, valamint a kastély és az arborétum fő kerítése is megújult, megvédve a kerítéssel egybenőtt 60 éves platánfát. Az épület szálláskapacitása tíz fővel bővült, így már meghaladja a 60 helyet, komfortszintje pedig négycsillagosra nőtt. A Szigligeti Alkotóház több mint hatvan éve főként a kortárs irodalom otthonául szolgál, a múlt század közepe óta a magyar irodalmi élet szinte valamennyi kiválósága töltött hosszabb-rövidebb időt Szigligeten.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Jelentősen nő az ingyenes étkeztetésben részesülő gyermekek száma

A kormány jelentősen kiterjeszti az ingyenes étkeztetésben részesülő gyermekek körét, a feladatra fordítható összeg pedig jövőre megközelíti a 60 milliárd forintot – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.

A kormány jelentősen kiterjeszti az ingyenes étkeztetésben részesülő gyermekek körét, a feladatra fordítható összeg pedig jövőre megközelíti a 60 milliárd forintot – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. A tárcavezető szólt arról, hogy a 3 éves kort betöltők kötelező óvodáztatása nemcsak oktatási, pedagógiai segítséget jelent a hátrányos helyzetű családoknak, hanem az étkeztetés biztosítását is. Ha csak egy éhező gyermek van Magyarországon, az is sok – jelentette ki, ízléstelennek nevezve az ezzel kapcsolatos “számháborút”. Mindannyiunk célja, hogy minél kevesebben legyenek és ha lehet, teljes mértékben felszámoljuk azt, hogy vannak, akik nem jutnak minden nap meleg ételhez – fogalmazott.

Azt is bejelentette: 2016. január 1-jétől ingyenes étkeztetésben részesülnek azok a bölcsődés és óvodás gyerekek, akik családjában az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a minimálbér 130 százalékát. Ez egy széles kategória, amely a szegénységgel fenyegetettek 100 százalékát lefedi – emelte ki Balog Zoltán, jelezve: esetükben az állam vállalja át a költségeket. Az idei nettó minimálbérrel – 66 ezer 483 forinttal – számolva ez azt jelenti, hogy azon gyerekek étkezhetnek ingyen, akiknél az egy főre eső összeg 86 ezer 428 forint alatt van. Ez érvényes például egy kereső felnőttből és egy gyermekből álló családra, ha a felnőtt nettó jövedelme 172 ezer 856 forint alatt van, míg egy két kereső felnőttből és két gyermekből álló családban a nettó összjövedelemnek 345 ezer 712 forint alatt kell lennie a támogatáshoz – ismertetett példákat Balog Zoltán.

Kérdésre elmondta: a jövedelem önbevallásos lesz és legalább a gyermekek kétharmadára kiterjed az ingyenesség. Azon rétegeket pedig biztosan érinti, akik a közfoglalkoztatásban dolgoznak vagy alacsony jövedelműek – tette hozzá. A tárcavezető szavai szerint jelenleg is komoly tömegek részesülnek ingyenes vagy támogatott étkeztetésben, a bölcsődések esetében 26 százalék, az óvodásoknál 46 százalék, míg az általános iskolások körében 58 százalék ez az arány. Kiemelte azt is, hogy a feladatra fordítható összeg 2015-ben 60 milliárd forintra nő. A költségkeretet 2010 és 2014 között 29 milliárdról 50 milliárd fölé emelték, emellett a nyári étkeztetés keretét is jelentősen növelték. A miniszter arról is beszámolt, hogy a menzák kínálatának egészségesebbé és vitamindúsabbá tétele érdekében megnövelik az alma arányát a heti étrendben.

További, a szegény családokat segítő intézkedések közé sorolta, hogy január 1. óta a családi adókedvezményt igénybe lehet venni az egészségügyi járulék és a nyugdíjjárulék terhére is, ami azt jelenti, hogy ma már nem lehet olyan család Magyarországon, amely ne részesülne gyermekek után járó adókedvezményben, ami 10 ezer forintos növekedést jelent havonta. Balog Zoltánt kérdezték az élettársi kapcsolatban élők otthonteremtési támogatásának feltételeiről is, amire azt válaszolta, hogy ugyanazon szabályok vonatkoznak majd rájuk, mint a házasságban élőkre. Megjegyezte azt is: további könnyítések lesznek a jövőben a családi adókedvezmény igénybe vételére a mozaik családoknál, vagyis ahol a gyermekek nem ugyanabból a házasságból születtek.

MTI

Fotó: Árvai Károly, Miniszterelnökség

Konferencia az emberi jogok világnapja alkalmából

Az oktatásban pedig a jelenlegi Nemzeti alaptanterv az erkölcstanoktatással és a szabadságjogok megismertetésével azt célozza, hogy a következő nemzedék érzékenyebb legyen az emberi jogokra, mint a jelenlegi – fejtette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Szabadság és felelősség elnevezésű, emberi jogok világnapja alkalmából rendezett december 9-i konferencián Budapesten.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a rendezvényt szervező Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke a rendezvény zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy folyamatában, doktrinerség nélkül kell nézni az emberi jogok helyzetét. A kapcsolati erőszak a második Orbán-kormány időszakában lett büntetőjogilag szankcionált cselekmény, a romagyilkosságok kapcsán a 2010 utáni kormányzat állította helyre az áldozatok felgyújtott otthonait és eddig 70 millió forint támogatást fizetett ki a hozzátartozóknak, miközben az előző kormány csak a szájtépésben jeleskedett. Az oktatásban pedig a jelenlegi Nemzeti alaptanterv az erkölcstanoktatással és a szabadságjogok megismertetésével azt célozza, hogy a következő nemzedék érzékenyebb legyen az emberi jogokra, mint a jelenlegi – fejtette ki Balog Zoltán.

A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány által évek óta megrendezett konferencia az emberi jogok világnapjához kapcsolódik. Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán amerikai magyar és egyházi szervezetek képviselőivel találkozott

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere amerikai látogatása zárónapján amerikai magyar és egyházi szervezetek képviselőivel találkozott Los Angelesben, 2014. december 7-én vasárnap.

A miniszter Andrew Friedman, a los angeles-i Bais Naftoli Kongregáció elnökének meghívására munkareggelin vett részt, melyen több amerikai zsidó szervezet vezetője is jelen volt. Andrew Friedman köszöntésében biztosította a magyar tárcavezetőt támogatásáról, valamint a magyar-amerikai kapcsolatok további erősítéséről.

Balog Zoltán a tárgyaláson elmondta: fontos, hogy a következő generációk mit tanulnak, tanulhatnak a vészkorszakról. Megemlítette, hogy a magyar kerettantervben kiemelt szerepe van a holokauszt és a zsidó kultúra és történelem oktatásának. A miniszter hozzátette: közös jövőt szeretnénk építeni, és ezt az is bizonyítja, hogy a magyarországi zsidó közösségek önálló oktatási hálózattal rendelkeznek az óvodától a felsőoktatásig.

Balog Zoltán elmondta: „a szélsőjobboldal európai megerősödésére az oktatás a legjobb válasz, ez jelenti az együttműködés jövőjét.”

Balog Zoltán ezt követően ellátogatott a los angeles-i magyar közösséghez is, ahol a San Fernando-völgyi Grace Református Egyház református istentiszteletén vett részt, majd látogatást tett a Reményik Sándor keresztény vasárnapi magyar iskolában is. A közösséget köszöntő beszédében a miniszter elmondta: „az itteni magyar közösségnek jó kapcsolata van Magyarország Kormányával, és ezt tovább kell erősíteni. Maradjanak életteliek, legyenek sokan, és ne csak őrizzék a magyarságot, hanem adják is tovább!”

Los angeles-i programjának, amerikai látogatásának zárásaként Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere látogatást tett, majd beszélgetésen vett részt az USA Nyugati Parti Magyar Tudósklub képviselőivel. A Klub tagjai magyar orvosok, mérnökök, innovátorok és üzletemberek, akiknek célja, hogy magyar fiatalokat segítsenek hozzá neves külföldi kutatóhelyen történő munkavégzéshez.

Budapest, 2014. december 8.

LA

Balog Zoltán kitüntetést adott át Csíkszentmihályi Mihálynak Los Angelesben

Balog Zoltán Magyarország köztársasági elnöke megbízásából Magyar Érdemrend nagykereszt polgári tagozat kitüntetést adott át Csíkszentmihályi Mihálynak tudományos tevékenysége és életműve elismeréséért amerikai útja során 2014. december 6-án, Los Angelesben.

A tárcavezető beszédében elmondta: „Csíkszentmihályi Mihály gondolatait az elmúlt évtizedekben az élet legkülönbözőbb területein hasznosították, könyvei a bestseller listák élén állnak. Tudományos munkájával sokat adott a nemzetnek: a flow-elmélet a magyar tudományos világ és a magyar értelmiség egyik legfontosabb identitás-forrása. Az elméletet a vezetőképzésben, az oktatásban, a szabadidő eltöltésében, az idősek aktívvá tételében, a börtönviselt fiatalkorú bűnözők rehabilitációjában, vagy a fogyatékos emberekkel való foglalkozásban is hasznosítani lehet.”

Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus, pedagógus, egyetemi tanár. Szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás. A „flow-elmélet” kidolgozója. Az elmélet szerint a flow állapota segít a társadalomban zajló pozitív folyamatok felerősítésében is. Könyveiben arra az örök kérdésre keresi a választ, hogy mi a boldogság és hogyan érheti el az ember a boldogság állapotát. Csíkszentmihályi Mihály 1998 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Budapest, 2014. december 7.

Balog Zoltán az ENSZ transzatlanti csúcstalálkozóján tartott előadást

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Amerikai Egyesült Államokba látogatott, ahol útjának new york-i állomásán az ENSZ transzatlanti csúcstalálkozóján tartott előadást.

A magyar tárcavezető december 5-én szólalt fel az ENSZ Transatlantic Summit 2014: Strengthening the Family for Sustainable Development elnevezésű rendezvényén. Vitaindító beszédében a tárcavezető úgy fogalmazott: „Az élet igazi bölcsője pedig a család – még akkor is, ha tudjuk, hogy sokszor nem tökéletes emberekből áll.”

Balog Zoltán szerint alapvető hozzáállás kérdése, hogy az ember meggyőződése szerinti ideális helyzet elérésére törekszik, amiről tudja, hogy az egyéni és társadalmi szinten is jó következményekkel jár, vagy pedig elfogadja, hogy csak az egyén érdeke a fontos, a család már nem működik, ezért ahogyan egy magyar mondás fogalmaz: „ez van, ezt kell szeretni” – és nem tesz semmit a helyzet megváltoztatása érdekében.

A tárca vezetője hangsúlyozta: Magyarország hozzáállása nem a belenyugvás, amelyet az új, magyar alaptörvény is tükröz, és ezt igazolja a kormány családpolitikája is. „A családok nemzetközi képviselői, döntéshozók, civil szervezetek számára, magyar kezdeményezésre az ENSZ-ben megrendezett 2014-es családügyi transzatlanti csúcson azt üzentük a világnak: a család közös ügyünk, a gyermek pedig a közjó része” – fogalmazott Balog Zoltán.

Az eseményt követő sajtótájékoztatón melyen Balog Zoltán mellett Jeff Fortenberry amerikai republikánus képviselő, Oscar Ivan Zuluaga, a kolumbiai Centro Democrático párt elnöke, valamint Dr. Helen M. Alvaré jogászprofesszor vett részt, a magyar miniszter megerősítette: a világméretű együttműködés a családok megerősítése érdekében azt mutatja, hogy a nemzeti kormányok mellett számos döntéshozó, civil szervezet ugyanazokat az értékeket vallja, és tesz konkrét lépéseket a családokért.

A miniszter csütörtök este tárgyalást folytatott Anthony Lake-kel, az UNICEF ügyvezető igazgatójával. Balog Zoltán a megbeszélésen amellett érvelt, hogy Budapestet válasszák a szervezet szolgáltató központjának székhelyéül, amellyel új szakaszába lépne Magyarország és az Egyesült Nemzetek Gyermek Alap között jól működő partneri kapcsolat.

Novák Katalin, az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkára kerekasztal-vitán vett részt a transzatlanti csúcstalálkozó eseményeként. Novák Katalin felszólalásában arról beszélt, hogyan fordíthatók vissza a negatív demográfiai folyamatok a családok megerősítésével. Az államtitkár kiemelte: “Ez a tanácskozás azért volt fontos, mert összehozta azokat a kormányzati szereplőket, civil szervezeteket és más nemzetközi szereplőket is a világ minden tájáról, akik érdemi lépéseket képesek tenni a családok megerősítéséért, és konkrét ajánlásokat tudnak megfogalmazni a nemzetközi szervezetek felé is. Közös érdekünk az együttműködés.

Prőhle Gergely Maria Santos Pais-szal, az ENSZ gyermekek elleni erőszakkal foglalkozó főtitkári különmegbízottal tárgyalt. A megbeszélésen Prőhle Gergely tájékoztatott az UNICEF magyarországi gyermekjogi vizsgálatának eredményeiről, és ismertette a gyermekvédelem érdekében a közelmúltban hozott kormányzati intézkedéseket, törvénymódosításokat.

Budapest, 2014. december 6.