fotók címkéhez tartozó bejegyzések

Befejeződött az EMMI karácsonyi adománygyűjtő akciója

Öt mikrobusznyi adományt és ajándékot gyűjtöttek össze az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai hátrányos helyzetű térségekben élő rászoruló emberek számára.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az adományok útnak indítása előtt tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az EMMI egyik legfontosabb feladata, hogy segítsen a hátrányos helyzetben élő embereken. A minisztérium munkatársai 2012 óta minden évben, karácsony közeledtével több hétig gyűjtenek a rászorulók számára. Az idei gyűjtés sikeresebb volt a tavalyinál, mivel öt mikrobusznyi adományt, ajándékot tudnak eljuttatni rászoruló embereknek még karácsony előtt – emelte ki.

Az adományokat a Türr István Képző- és Kutató Intézet és a Református Szeretetszolgálat segítségével juttatják el többek között Baranya megyébe, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, Kárpátaljára. Az idei gyűjtési akcióhoz az EMMI felhívására más minisztériumok, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársai is csatlakoztak.

Budapest, 2014. december 17.

Karácsonyi adománygyűjtés

A Konrad Adenauer Alapítvány kapta a Polgári Magyarországért Díjat

A német Konrad Adenauer Alapítvány kapta az idei – tizedik alkalommal odaítélt – Polgári Magyarországért Díjat. Az elismerést Frank Spengler, a szervezet magyarországi képviseletvezetője vette át Mádl Dalmától, az első díjazottól és Balog Zoltántól, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) kuratóriumának elnökétől, az emberi erőforrások miniszterétől kedd este a Gellért Szállóban.

Balog Zoltán ismertetése szerint a kuratórium a díjat a német-magyar kapcsolatok előmozdításért, a polgári közéleti kultúra erősítéséért, a jobbközép német és magyar pártok közötti együttműködés elmélyítéséért, az alapítvány német és nemzetközi kapcsolatai fejlesztésének elősegítéséért, a valóságnak megfelelő magyar országkép kialakításáért tett erőfeszítései elismeréseképpen ítélte oda a Konrad Adenauer Alapítványnak.

A kuratórium elnöke a PMA szövetségesének nevezte a német alapítványt, és arról beszélt, hogy a szervezet valódi barátként több mint két évtizede úgy van jelen Magyarországon, hogy egyrészt megpróbálja itteni szemmel látni a magyar valóságot, másrészt azt is közvetíti, hogy szerinte milyen az. Azt mondta, a polgári önszerveződésnek, értékközösségnek olyan időszakokban van jelentősége, mint most, amikor a nemzetközi politika kilengéseket mutat.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke méltatásában arról beszélt, hogy az alapítvány misszióként egyfajta kapocs szerepet tölt be Magyarország és Németország között. Amikor Magyarországot Európa-szerte támadások érték a Konrad Adenauer által is vallott hagyományos európai értékekhez való ragaszkodás miatt, akkor az alapítványra mindig lehetett számítani – tette hozzá. Szavai szerint amikor képtelen vádak fogalmazódnak meg Magyarországgal szemben, akkor az alapítvány és munkatársai mindig tárgyilagosan, a valóságnak megfelelően értékelik a magyar politika történéseit, és még akkor is kiállnak Magyarország, a magyar emberek érdekei mellett, amikor az nem divat Európában, és azt csak kevesen teszik meg.

Az Országgyűlés elnöke Magyarország jó barátjának nevezte az alapítványt, és köszönetet mondott azért is, hogy bár a szervezet mögött Európa legnagyobb és legerősebb országának kormányzópártja áll, mégsem nagyhatalmi mentalitással fordult a magyar partnerei felé, hanem mindig megértéssel és segítő szándékkal. Kövér László szerint az alapítvány hitelesen és szakszerűen élteti névadójának eszmei és politikai hagyatékát. Hangsúlyozta, hogy Konrad Adenauer nemcsak az NSZK első kancellárja volt, hanem érték- és irányválasztásai a mai napig meghatározzák a német bel- és külpolitikát. Kitért arra is, hogy az alapítvány a kommunista diktatúra után meghatározó szereplője lett a magyar közéletnek, és már a kezdetektől a kereszténydemokrata értékrend mentén támogatta a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság hazai megszilárdítását és Magyarország európai integrációját.

Frank Spengler a díjat megköszönve arról beszélt, hogy az eddigi szellemben, és ha lehet, még intenzívebben kívánják folytatni a két ország közötti együttműködést és hídépítő munkát, amelyben szerinte Kövér Lászlónak is nagy szerepe volt. A Konrad Adenauer Stiftung magyar nyelvű oldalán a szervezet magyarországi tevékenységéről az olvasható, hogy 1990 óta van irodája Magyarországon, céljuk pedig az, hogy hozzájáruljanak a demokratikus fejlődés stabilizálódásához, támogassák a szociális és piacgazdasági rend értékeit és azokat a projekteket, amelyek az ország európai, atlanti és nemzetközi integrációját segítik.

A PMA 2005-ben hozta létre az életműdíjnak is tekinthető Polgári Magyarországért Díjat. Az alapítvány minden évben egy olyan közösségnek vagy személynek adományozza az elismerést, aki tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, ezáltal Magyarországot, a magyarságot, annak valamely adott közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, valamint tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget.

A Polgári Magyarországért Díjat a korábban Mádl Dalma (2005), Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos (2006), Ékes Ilona és Gaudi-Nagy Tamás (2007), Kopp Mária és Skrabski Árpád (2008), Lezsák Sándor (2009), Wilfried Martens (2010), Duray Miklós (2011), a Békemenet (2012), Füsi Csaba és Miletics Andrea, Szilvágyi Gergely, valamint a kárpátaljai Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltók kapták (2013). A díjazottak bronzplakettet és oklevelet kapnak, az elismeréssel járó juttatás összege az idén hárommillió forint.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Reneszánsz koncerttel zárult Budapesten az olasz EU-elnökség programja

Az olaszországi La Rossignol együttes Zenék és táncok a reneszánsz Európában című koncertjével zárult a 2014. második félévi olasz EU-elnökség magyarországi programja hétfő este a budapesti Olasz Kultúrintézetben.

Köszöntőjében Maria Assunta Accili magyarországi olasz nagykövet emlékeztetett arra, hogy hamarosan Lettországnak adják át a soros uniós elnökséget, majd köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért az támogatta az olasz elnökség törekvéseit. “Csak együtt tudjuk megoldani azokat a politikai, gazdasági és társadalmi problémákat, amelyekkel a ma Európájának szembe kell néznie” – hangsúlyozta. Maria Assunta Accili felidézte: ezt a félévet Olaszország arra is szánta, hogy a közös európai kulturális gyökerekre emlékeztessen. A La Rossignol előadása ízelítőt ad abból a régizenéből, amely a korabeli Európa minden uralkodói udvarában szólt, “a kultúránknak ugyanis már akkor sem voltak határai, mielőtt létrejött volna a schengeni övezet” – jegyezte meg a diplomata.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta, az olasz elnökség egyik legfontosabb prioritása a kultúra volt, így nem lehet véletlen, hogy ebben a félévben sikerült elfogadni a 2015-2018-as időszak európai Kulturális Munkatervét. “Olaszországban úgy érzem, az ott a mi kultúránk. Természetesen az olaszoké, de a miénk is, minden európaié” – hangsúlyozta, hozzátéve: Olaszországban különösen mélyen át lehet élni azt, hogy mit jelent az egység a sokféleségben. A miniszter idézte Kodály Zoltán egy mondását, amely szerint a kultúrát nem lehet örökölni, azt minden nemzedéknek újra meg újra meg kell szereznie magának. “Éppen erről szól az olasz reneszánsz, a kultúra újrateremtéséről” – mutatott rá Balog Zoltán.

Gina Giannotti, az Olasz Kultúrintézet igazgatója a La Rossignolt bemutatva emlékeztetett arra, hogy az együttes korhű ruhákban és hangszereken adja elő a reneszánsz Itáliából, illetve Európából származó zenéket és táncokat. A reneszánsz volt az az időszak, amikor az itáliai kultúra a legnagyobb hatást gyakorolta az európai kultúrára, így egy reneszánsz est méltó zárása az olasz EU-elnökség félévének is – emelte ki Gina Giannotti.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Filep Mária és Kozma Imre atya kapta a Petőfi-díjat

Filep Mária, a páneurópai piknik főszervezője és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, az 1988-89-ben Magyarországra menekülő keletnémetek segítője, befogadója kapta idén a Petőfi-díjat a közép-európai népek szabadságáért kifejtett tevékenységük elismeréseként a XXI. Század Intézettől és a Mol-csoporttól.  A Terror Háza Múzeumban tartott hétfő esti ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a díjazottakat méltatva arról beszélt, hogy “azért élhetünk ma külső szabadságban, mert a kommunizmus ideje alatt, a diktatúrában voltak, akik belül szabadok voltak”, köztük a két díjazott.

A miniszter azt mondta, hogy a határok megnyitását eredményező 1989 augusztusi páneurópai piknik mérföldkő volt a közös európaiság megteremtése felé vezető úton. Önök mindketten a bátrak közül valók – fordult a díjazottak felé -, akik kezdeményezőkészségükkel, tetterejükkel, elszántságukkal nagy szerepet játszottak a vasfüggöny leomlásában. A miniszter szerint a segítségnyújtás méltóságát, kultúráját lehet megtanulni Kozma Imrétől, aki úgy tud segíteni, hogy abban nincs leereszkedés, és a megsegített embertől nem is vár el megalázkodást.

Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója emlékeztetett, a nemzetközi elismeréssel, a Petőfi-díjjal a régió azon kiemelkedő személyiségeit kívánják magasra emelni minden évben, akik helytállásukkal, személyes áldozatukkal mozdították előre a szabadság ügyét. Szerinte a két díjazott visszaadta az emberek hitét abban, hogy lehet megalkuvás nélkül cselekedni és tenni még akkor is, amikor minden esélytelennek és reménytelennek tűnik. Kozma Imrét méltatva azt mondta, ő olyan tanácstalan, félelemmel teli embereknek nyújtott segítséget, fizikai menedéket és lelki támaszt hónapokon át, akik rettegtek, és nem törődött azzal sem, hogy a segítségkérők között besúgók is megjelentek.

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója, felidézve Filep Mária építészmérnök életútját, elmondta, hogy a díjazott alapító tagja volt a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezetének, az első ellenzéki szervezetnek a városban. A tagok hétvégenként vendéglőkben, kocsmákban gyűltek össze, és egy ilyen gyűlésen merült fel először a páneurópai piknik megszervezésének a gondolata. Filep Mária ezután néhány társával szervezte a pikniket, ami végül az ő, valamint az MDF debreceni és soproni önkénteseinek áldozatos munkája révén valósult meg. A rendezvény során NDK-s állampolgárok százai jutottak át a határon Ausztriába. Filep Mária később több kiállítást is rendezett Közép-európai változások címmel itthon és külföldön egyaránt. 1999-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2004-ben pedig Aphelandra-díjjal is elismerték a rendszerváltozásban játszott szerepét.

Schmidt Mária felidézte: Kozma Imre atyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítóját 1989. augusztus 13-án, vasárnapi szentmiséje bemutatása után azzal kereste meg a Német Szövetségi Köztársaság budapesti konzulja, hogy segítsen az országot elárasztó, a nagykövetség munkáját is megbénító keletnémet menekültek befogadásában, ellátásában, amire ő azonnal igent mondott. A zugligeti plébánián már másnaptól fogadták az NDK-s menekülteket. Az első este csaknem ezer embert helyeztek el, a következő hónapokban pedig ott és a sorra megnyíló menedékhelyeken csaknem 48 600 ember fordult meg. Egy időben még a budapesti NSZK-konzulátus is a zugligeti plébánia kertjébe költözött ki.

Kozma Imrét 1992-ben apostoli protonotáriussá, vagyis diplomáciai feladatokat is ellátó pápai főjegyzővé nevezték ki, és abban az évben megkapta a Széchenyi István-díjat is. Humanitárius tevékenységét számtalan elismeréssel és kitüntetéssel ismerték el itthon és külföldön egyaránt. 1996-ban a Reader’s Digest Magazin az év emberének választotta meg Európában. 1995-ben elnyerte a Kisebbségekért díjat, 1999-ben a Szuverén Máltai Lovagrend Nagykeresztjét. 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2005-ben Prima Primissima díjjal, 2007-ben Mindszenty-emlékéremmel, 2009-ben Húszéves a köztársaság díjjal, 2010-ben francia becsületrenddel, 2011-ben Giesswein Sándor-emlékéremmel tüntették ki.

Szájer József, az Európai Néppárt alelnöke videoüzenetben köszöntötte a díjazottakat. Egyebek mellett azt mondta, a díjátadás az 1989-es szabadságküzdelemnek, annak a folyamatnak az ünnepe, amely lehetővé tette Európa újraegyesülését, és ünnepe azoknak a magyar embereknek is, akik kitartásukkal és munkájukkal mindezt lehetővé tették. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a páneurópai piknik és a határnyitás, a keletnémetek önzetlen megsegítése nem a politikusok, hanem a magyar emberek érdeme.

Filep Mária a díjat megköszönve azt mondta, az elismeréssel a páneurópai piknik negyedszázad után az emberi értékrend szerinti helyére került. Kozma Imre arról beszélt, hogy az ember szabadságra született, ez azt jelenti, hogy az adott helyzetben meghozott döntés meghatározza az embert.

A Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat a közép európai népek szabadságáért meghozott áldozatok és teljesítmények elismerésére. A kitüntetéssel a régió és világ azon kiemelkedő személyiségeit ismerik el, akik személyes helytállásukkal, a szabadságáért hozott személyes áldozattal mutattak példát és mozdították előre a szabadság ügyét.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

34 milliárd forint a leginkább rászorulók támogatására

A leginkább rászorulók számára 34 milliárd forintos program indul az Európai Unió támogatásával: a háromévesnél fiatalabb gyerekeket és családjukat, a hajléktalanokat, valamint az időseket élelmiszercsomagokkal segítik – jelentette be az emberi erőforrások minisztere a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten.

Balog Zoltán elmondta: az Európai Bizottság jóváhagyta a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programot, elsőként az új uniós költségvetési ciklusban. Közölte, hogy az uniós támogatás összege 29-30 milliárd forint, ehhez 4 milliárd forintot tesz hozzá a kormány. A program lényegében “ételcsomag”, de az élelmiszer mellett tartós fogyasztási cikkeket is adnak a rászorulóknak – mondta Balog Zoltán.

A miniszter emlékeztetett: a három év alatti gyerekeknek csak kis százaléka jut el a hátrányos helyzetű térségekben a bölcsődébe. Ezért az uniós támogatásból vásárolt élelmiszert és más fogyasztási cikkeket, mint például a pelenkákat, a Biztos kezdet gyerekházakon keresztül juttatják el az érintettekhez. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy a gyerekházakban a rászoruló anyák a gyerekneveléshez szükséges ismereteket is elsajátíthatják.

A miniszter elmondta: a támogatásból 250 ezer embernek nyújtanak majd támogatást, a kisgyermekek mellett a hajléktalanoknak, valamint az idős, alacsony jövedelmű, megváltozott munkaképességűeknek. Balog Zoltán elmondta azt is, hogy az állam vásárolja meg az élelmiszereket, tartós fogyasztási cikkeket, a beszerzésnél előnyt élveznek a hazai, valamint a szociális gazdaságokból származó termékek. A beszerzett cikkeket nagy tapasztalattal rendelkező segélyszervezeteken keresztül juttatják el a rászorulókhoz, a segélyszervezeteket pályázaton választják ki.

Kurucz Éva kormányszóvivő jelezte: a 2014-2020 közötti időszakban lehet felhasználni az uniós forrást a leginkább rászorulók támogatására. Közölte: a kormány jövőre az uniós forráson túl további milliárdokat fordít a gyermekéhezés felszámolására. 2015. szeptemberétől, a kötelező óvoda bevezetésével már nem lesz olyan gyerek, aki naponta ne kapna háromszor ételt, 2016. januárjától pedig még szélesebb körben teszik ingyenessé a gyermekétkeztetést – tette hozzá.

(MTI)

Fotó: Botár Gergely