fotók címkéhez tartozó bejegyzések

Duplájára nő a rászorulók üdülési támogatása

A duplájára, 6 milliárd forintra nő a rászorulók üdülési támogatása ebben az évben – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. Mint mondta, az Erzsébet-utalványok forgalmazásából származó több mint tízmilliárd forintból az elmúlt 3 évben 400 ezer embernek, közte 200 ezer gyermeknek az üdülési lehetőségét teremtették meg.

Hozzátette: a programmal eddig 3 ezer hátrányos helyzetű kisgyermeket értek el, reményei szerint ez a szám 2015-ben 15 ezerre nő és növelni szeretnék a programban résztvevő határon túli gyermekek számát is. A pénzből hárommilliárd forintot szánnak a nyugdíjasok, nagycsaládosok, fogyatékosok pihenésére, és ugyancsak hárommilliárd forintot szánnak a gyermekek nyári táboroztatására.

Guller Zoltán, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Kuratóriumának elnöke a tájékoztatón szólt arról, 7 célcsoport számára 68 pályázatot írtak ki, a pályázatok péntektől elérhetőek a www.erzsebetprogram.hu oldalon. Hozzátette: a pályázatok beadása lépcsőzetesen történik, először a nyugdíjasok számára biztosított üdülési- és fürdőpályázat jár le, 30 nap múlva. A nyugdíjas üdülési pályázatnál 5 ezer forint önerőt kell befizetni, a fürdőjegy-pályázaton pedig 2500 forint befizetésével országosan 60 fürdőt vehetnek igénybe a nyugdíjasok. A nagy érdeklődésre tekintettel a keretösszeget 30 százalékkal megemelték a tavalyihoz képest. A gyermektábori pályázatok is megjelentek pénteken az alapítvány internetes oldalán, a gyerekek ezer forint önerő mellett vehetnek részt a hatnapos, teljes ellátást és egész napos programokat biztosító táborokban. Tavaly 200 ezer gyermek jutott így üdülési lehetőséghez – tette hozzá. Guller Zoltán elmondta: tavaly 43 ezer nagycsaládos vett részt a programban, az ő pályázataikat február 12-ig várják, de külön pályázatok vannak a fogyatékossággal élőknek, a közlekedési valamint a postai ágazatban dolgozóknak illetve a köznevelési intézményekben foglalkoztatottaknak.

Kurucz Éva kormányszóvivő hangsúlyozta: a kormány kiemelt figyelmet fordít a szociálisa rászorulókra, a gyermekek ingyenes étkeztetése, az ételcsomag-program, az ingyenes tankönyvek és a szociális tűzifa-program mellett a felelős gondoskodás jegyében a szociális üdültetési rendszert is tovább működteti ebben az évben is.

(MTI)

Fotó: Árvai Károly

A kormány mindent megtesz a fiatalok biztonságáért

A gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt munkacsoport létrehozását kezdeményezte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A testület által készítendő ajánlás alapján a felsőoktatási intézmények megalkothatják a saját rendezvényeikre vonatkozó szabályokat. Balog Zoltán csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatón közölte: az érintettek bevonásával létrehozandó munkacsoport feladata, hogy foglalkozzon “az emberi méltóság mint alapvető emberi jog értelmezésével a felsőoktatási intézmények gyakorlatában és jogi dokumentumaiban”.

Fontos, hogy ez év augusztusára – a gólyatáborok időszakára – olyan rendszer jöjjön létre, amely átlátható, és garantálja az emberi méltóságot – hangsúlyozta a miniszter. Közlése szerint a munkacsoport vezetésére Aáry-Tamás Lajost, az oktatási jogok biztosát kérte fel. A miniszter kiemelte, a gólyatáborokra szükség van, és arra is, hogy jogszabályok révén olyan gyakorlat alakuljon ki, amely garanciát ad arra: ne történhessenek meg a korábbiakhoz hasonló erőszakos cselekmények. Fontosnak nevezte, hogy a fiatalok a gólyatáborokban semmilyen méltatlan helyzetbe ne legyenek kényszeríthetőek. Balog Zoltán elmondta, azt szeretné, ha március közepére elkészülnének a javaslatok, majd a Felsőoktatási Kerekasztalnak is meg kell azokat tárgyalnia. Valószínűleg szükség lesz a felsőoktatási törvény módosítására is tavasszal – jegyezte meg.

Aáry-Tamás Lajos a sajtótájékoztatón ismertette a gólyatáborok szervezéséről és lebonyolításáról szóló jelentés főbb megállapításait. Az oktatási jogok biztosa hivatalból 2014 szeptemberében indított országos vizsgálatot azzal a céllal, hogy feltérképezzék, milyen módon biztosítják a leendő hallgatók emberi és állampolgári jogait a gólyatáborokban, továbbá, kinek a feladata és felelőssége a táborok megszervezése, illetve milyen szabályzatokat alkottak a felsőoktatási intézmények a gólyatáborokra. Aáry-Tamás Lajos elmondta, megítélése szerint egyetlen szereplő a felsőoktatásban sem mondhatja azt, hogy nincs köze ahhoz, ami történt. A megvizsgált esetekből egyértelmű, az egyetemi rendezvényeken kialakult helyzet közös jellemzője, hogy a nők “kiszolgáltatott helyzetben vannak”. Mint mondta, a nők elleni erőszak, az alkoholfogyasztás beépítése a feladatokba, az áldozatok magányossága, félelme és bűntudata, a szégyenérzet, az erőszakos cselekmények eltussolása mind megtalálható azokban az ügyekben, amelyeket áttekintettek.

Szerinte a gólyatáborok szervezésével kapcsolatos kép nagyon vegyes Magyarországon, számos intézmény nem is szervez gólyatábort. A vizsgálat alapján “rendszerszintű hibaként” jellemezte azt, hogy a gólyatáborokat szervező felsőoktatási intézmények egyikének sincs szabályzata a táborra vonatkozóan. Egyetlen kivétel volt, ahol azt leírták, mi a gólyatábor célja – tette hozzá. Aáry-Tamás Lajos rámutatott, ha nincs meghatározva, mi a célja a gólyatábornak, akkor ott bármilyen cél “beépíthető” később, és a leendő hallgatók és szüleik nem tudják eldönteni, azzal a céllal egyetértenek-e. Különleges jogi típusú helyzetként említette, hogy a gólyatáborokat jellemzően a tanévkezdés előtt tartják meg, és az oda első alkalommal érkező fiatalokat felvették már a felsőoktatási intézménybe, de oda még nem iratkoztak meg. Tehát jogilag nem hallgatói az intézménynek, ezért a hallgatókra, a hallgatók és az egyetem kapcsolatára vonatkozó szabályzatok rájuk nem alkalmazhatóak. Felelősség szempontjából ezt a helyzetet vizsgálni kell – mutatott rá Aáry-Tamás Lajos. Szavai szerint “szomorú az a kép”, amelyek a hozzá érkezett panaszokból rajzolódtak ki.

Aáry-Tamás Lajos közölte, jogalkotási javaslattal élt az emberi erőforrások minisztere felé, hogy kezdeményezze az Országgyűlésnél olyan rendelkezések megalkotását, amelyek az emberi méltóság kiteljesítését célozzák. Az ajánlása szerint a megalkotandó intézményi szabályzatoknak meg kell felelniük az elképzelt rendelkezésnek – fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy ez minden olyan felsőoktatási intézményre vonatkozna, amely az állami költségvetésből részesül. Az oktatási jogok biztosa szerint az egyetemi polgárok csak hosszú távon hozhatják helyre a megrendült bizalmi helyzetet. Az érintettek együttműködésére van szükség – hangsúlyozta Aáry-Tamás Lajos, hozzátéve, ebből a diákok kihagyhatatlanok. Mint fogalmazott, “az ő egyértelmű kiállásuk az erőszak ellen még hátravan”.

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta, hogy a felsőoktatást megrázták az események. Szavai szerint az oktatási jogok biztosának vizsgálata korrekt, teljes mértékben alkalmas arra, hogy a rendezés irányába “lépjünk”. Közölte, az anyag alapján ajánlásokat fogalmaznak meg. Nyilvánvaló: a jövőben egyetlen intézmény sem működhet úgy, hogy szervezeti és működési szabályzatában nem rendezi a gólyatáborokkal kapcsolatos kérdéseket – tette hozzá.

Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke azt mondta, egyetértenek a jelentés megállapításaival, különösképpen azzal, hogy rendezni kell a gólyatáborokban még nem hallgatóként részt vevők státuszát. Közölte, támogatják a munkacsoport elindítását, megkezdtek egy minőségbiztosítási rendszer kidolgozását, valamint a panaszok hatékony kezelése érdekében “hallgatók ügyvédje” elnevezéssel kívánnak programot indítani.

Az oktatási jogok biztosának jelentését közzétették a kormany.hu oldalon.

(EMMI-MTI)

Fotó: Bartos Gyula

A kormány mindent megtesz a fiatalok biztonságáért

A gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt munkacsoport létrehozását kezdeményezte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A testület által készítendő ajánlás alapján a felsőoktatási intézmények megalkothatják a saját rendezvényeikre vonatkozó szabályokat. Balog Zoltán csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatón közölte: az érintettek bevonásával létrehozandó munkacsoport feladata, hogy foglalkozzon “az emberi méltóság mint alapvető emberi jog értelmezésével a felsőoktatási intézmények gyakorlatában és jogi dokumentumaiban”.

Fontos, hogy ez év augusztusára – a gólyatáborok időszakára – olyan rendszer jöjjön létre, amely átlátható, és garantálja az emberi méltóságot – hangsúlyozta a miniszter. Közlése szerint a munkacsoport vezetésére Aáry-Tamás Lajost, az oktatási jogok biztosát kérte fel. A miniszter kiemelte, a gólyatáborokra szükség van, és arra is, hogy jogszabályok révén olyan gyakorlat alakuljon ki, amely garanciát ad arra: ne történhessenek meg a korábbiakhoz hasonló erőszakos cselekmények. Fontosnak nevezte, hogy a fiatalok a gólyatáborokban semmilyen méltatlan helyzetbe ne legyenek kényszeríthetőek. Balog Zoltán elmondta, azt szeretné, ha március közepére elkészülnének a javaslatok, majd a Felsőoktatási Kerekasztalnak is meg kell azokat tárgyalnia. Valószínűleg szükség lesz a felsőoktatási törvény módosítására is tavasszal – jegyezte meg.

Aáry-Tamás Lajos a sajtótájékoztatón ismertette a gólyatáborok szervezéséről és lebonyolításáról szóló jelentés főbb megállapításait. Az oktatási jogok biztosa hivatalból 2014 szeptemberében indított országos vizsgálatot azzal a céllal, hogy feltérképezzék, milyen módon biztosítják a leendő hallgatók emberi és állampolgári jogait a gólyatáborokban, továbbá, kinek a feladata és felelőssége a táborok megszervezése, illetve milyen szabályzatokat alkottak a felsőoktatási intézmények a gólyatáborokra. Aáry-Tamás Lajos elmondta, megítélése szerint egyetlen szereplő a felsőoktatásban sem mondhatja azt, hogy nincs köze ahhoz, ami történt. A megvizsgált esetekből egyértelmű, az egyetemi rendezvényeken kialakult helyzet közös jellemzője, hogy a nők “kiszolgáltatott helyzetben vannak”. Mint mondta, a nők elleni erőszak, az alkoholfogyasztás beépítése a feladatokba, az áldozatok magányossága, félelme és bűntudata, a szégyenérzet, az erőszakos cselekmények eltussolása mind megtalálható azokban az ügyekben, amelyeket áttekintettek.

Szerinte a gólyatáborok szervezésével kapcsolatos kép nagyon vegyes Magyarországon, számos intézmény nem is szervez gólyatábort. A vizsgálat alapján “rendszerszintű hibaként” jellemezte azt, hogy a gólyatáborokat szervező felsőoktatási intézmények egyikének sincs szabályzata a táborra vonatkozóan. Egyetlen kivétel volt, ahol azt leírták, mi a gólyatábor célja – tette hozzá. Aáry-Tamás Lajos rámutatott, ha nincs meghatározva, mi a célja a gólyatábornak, akkor ott bármilyen cél “beépíthető” később, és a leendő hallgatók és szüleik nem tudják eldönteni, azzal a céllal egyetértenek-e. Különleges jogi típusú helyzetként említette, hogy a gólyatáborokat jellemzően a tanévkezdés előtt tartják meg, és az oda első alkalommal érkező fiatalokat felvették már a felsőoktatási intézménybe, de oda még nem iratkoztak meg. Tehát jogilag nem hallgatói az intézménynek, ezért a hallgatókra, a hallgatók és az egyetem kapcsolatára vonatkozó szabályzatok rájuk nem alkalmazhatóak. Felelősség szempontjából ezt a helyzetet vizsgálni kell – mutatott rá Aáry-Tamás Lajos. Szavai szerint “szomorú az a kép”, amelyek a hozzá érkezett panaszokból rajzolódtak ki.

Aáry-Tamás Lajos közölte, jogalkotási javaslattal élt az emberi erőforrások minisztere felé, hogy kezdeményezze az Országgyűlésnél olyan rendelkezések megalkotását, amelyek az emberi méltóság kiteljesítését célozzák. Az ajánlása szerint a megalkotandó intézményi szabályzatoknak meg kell felelniük az elképzelt rendelkezésnek – fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy ez minden olyan felsőoktatási intézményre vonatkozna, amely az állami költségvetésből részesül. Az oktatási jogok biztosa szerint az egyetemi polgárok csak hosszú távon hozhatják helyre a megrendült bizalmi helyzetet. Az érintettek együttműködésére van szükség – hangsúlyozta Aáry-Tamás Lajos, hozzátéve, ebből a diákok kihagyhatatlanok. Mint fogalmazott, “az ő egyértelmű kiállásuk az erőszak ellen még hátravan”.

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta, hogy a felsőoktatást megrázták az események. Szavai szerint az oktatási jogok biztosának vizsgálata korrekt, teljes mértékben alkalmas arra, hogy a rendezés irányába “lépjünk”. Közölte, az anyag alapján ajánlásokat fogalmaznak meg. Nyilvánvaló: a jövőben egyetlen intézmény sem működhet úgy, hogy szervezeti és működési szabályzatában nem rendezi a gólyatáborokkal kapcsolatos kérdéseket – tette hozzá.

Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke azt mondta, egyetértenek a jelentés megállapításaival, különösképpen azzal, hogy rendezni kell a gólyatáborokban még nem hallgatóként részt vevők státuszát. Közölte, támogatják a munkacsoport elindítását, megkezdtek egy minőségbiztosítási rendszer kidolgozását, valamint a panaszok hatékony kezelése érdekében “hallgatók ügyvédje” elnevezéssel kívánnak programot indítani.

Az oktatási jogok biztosának jelentését közzétették a kormany.hu oldalon.

(EMMI-MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Megalakult a Kis Virtuózok Alapítvány

Megalakult pénteken a Kis Virtuózok Alapítvány, amely a közmédia komolyzenei tehetségkutatója, a Virtuózok ifjú tehetségeinek további támogatását, valamint újabb tehetségek felkutatását és felkarolását tűzte ki célul.

“A tehetség nem érdem, hiszen kapjuk; de ahhoz, hogy kibontakoztassuk, már szükség van érdemekre, felelősségre és másoktól kapott segítségre” – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az alapítvány tiszteletbeli elnöke a megalakulást bejelentő sajtótájékoztatón a közmédia budapesti központjában, ahol belenézett a Virtuózok péntek esti élő fináléjának próbájába is. A miniszter úgy fogalmazott: “ki voltunk már éhezve arra, hogy legyen egy olyan siker, ami nem a gagyiról szól, hanem a komolyról, és miközben komoly, örömet is szerez”. Kiemelte azt is, hogy a Virtuózok arról a zenei műveltségről szól, amely Magyarországnak mindig is sajátja volt.

Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója, az alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte, hogy a közmédia elkötelezett a kultúra, azon belül a komolyzene mellett, számos hangversenyt és operát közvetít, az MR Zenei Együttesek révén pedig saját zenekart és énekkarokat is fenntart. Mint mondta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a műsorban felfedezett tehetségek gondozása folytatódhasson, és újabb tehetségeket is fel lehessen kutatni.

A zsűri részéről Batta András zenetörténész, a Zeneakadémia volt rektora “a reménység alapítványának” nevezte a most megalakult Kis Virtuózok Alapítványt, amelynek segítségével a gyerekeket tovább szeretnék szerepeltetni, itthon és külföldön “koncerteken megmutatni”. Úgy vélte, hogy a Virtuózok fantasztikus élménnyel ajándékozta meg a társadalom széles rétegeit, beleértve a muzsikustársadalmat is. “Ennek a műsornak ma este vége lesz, de el is indul valami új az alapítvány révén” – hangsúlyozta.

A Virtuózok péntek esti fináléjában a közönség szavazhat arról, hogy a három korcsoport győztese – a kicsiknél Boros Misi zongorista, a tiniknél Lugosi Dániel Ali klarinétos, a nagyoknál Gyöngyösi Ivett zongorista – közül ki nyerje a 12 millió forintos fődíjat. A finálét szombat este nagyszabású gálaest követi a SYMA csarnokban, ahol a Virtuózok zsűritagjai közül Miklósa Erika, Szenthelyi Miklós és Kesselyák Gergely is színpadra lép, valamint újra láthatóak lesznek a műsor ifjú tehetségei is, hiszen az összes középdöntős versenyző szerepet kap a koncerten.

(MTI-EMMI)

Virtuózok

Balog Zoltán átadta a Nemzetiségekért díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából Nemzetiségekért díjakat adott át 2014. december 18-án, a Pesti Vigadóban.

A miniszter köszöntőjében hangsúlyozta: vannak olyan emberek és népcsoportok hazánkban, akiknek kettős identitása van és egyszerre büszkék arra, hogy magyarok és egy nemzetiség tagjai. „A kettős identitásban lelki és szellemi tartalék van, amire szüksége van Magyarországnak és a magyar kultúrának” – fogalmazott a tárca vezetője.

Balog Zoltán kiemelte: Magyarország legnagyobb gazdagsága az emberi erőforrásban rejlik, amelyet a díjazottak is megjelenítenek. „Büszkék lehetünk, hogy Magyarországon 13 nemzetiség él együtt egyenlő jogokkal, akik a maguk sajátosságaival, hagyományaikkal és kultúrkincsükkel gazdagítják a magyar és az egyetemes kultúrát” – hangsúlyozta a miniszter.

Soltész Miklós kiemelte: a díjazottak a nemzetiségek követei és tovább kell erősíteni azt a szerepet és feladatot, amit elmúlt évek, évtizedekben felvállaltak. Kultúrájukkal, nyelvükkel, hitükkel legyenek békekövetek Magyarországon és a Kárpát-medencében – fogalmazott az államtitkár – mondta az államtitkár.

A Nemzetiségekért díjat azok a személyek, szervezetek vagy nemzetiségi önkormányzatok vehetik át, akik, illetve amelyek példaértékű munkát végeztek a magyarországi nemzetiségek érdekében közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos területen vagy a tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági önszerveződésben.

 

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Nemzetiségekért díjat adott át:

 

Husztiné Nagy Ágnes részére, a szatmári német nemzetiségi közösség hagyományainak és kultúrájának ápolásáért, fenntartásáért;

 

Lakatos Mónika, a Romengo együttes énekesnője részére az autentikus roma zenei és néptánc hagyományok ápolása, megőrzése és átadása területén végzett tevékenységéért,

 

Tóth Tiborné részére, a tuzséri cigányság érdekében végzett hitoktatói, ifjúságnevelő és szociális munkája, önkéntes tevékenysége elismeréseként,

 

Prof. Dr. Gerhard-Dieter Seewann részére, a magyarországi németség identitásának erősítéséért és a multietnikus együttélés objektív történeti feltárásáért;

 

Sutyinszki János, zenepedagógus, karnagy, zeneszerző részére, a szlovák nemzetiségi népdal és zenei kultúra ápolásáért és megőrzéséért,

 

Broś Stanisław Wojciechné részére, a magyarországi lengyel nemzetiség érdekében végzett sokoldalú munkájáért,

 

Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület részére, a hazai és határon túli magyarörmények kulturális identitásának fenntartásáért,

 

Kariatidák Görög-Magyar Nők Kulturális Egyesülete részére, a magyarországi görögök kultúrájának és hagyományainak ápolásáért és megismertetéséért,

 

„Opanke” Szerb Hagyományőrző Kulturális Egyesület részére, a szerb néptánc hagyományok három évtizedes magas szintű ápolásáért és megőrzéséért,

 

Rromanes Egyesület részére a Hodászi Roma Tájházon keresztül a vidéken élő romák integrációjáért, a roma népi kultúra és folklór megőrzéséért.

 

Budapest, 2014. december 18.